2009.10.12.
01:00

Írta: Tacskó Muki

Vomitóriumokkal a kulturált hányásért

A hányás magyarországi helyzetéről rendeztek konferenciát „A kulturált hányásért – a hányás kultúrájáért” címmel a téma szakértői  Győrben. Az október 10-én, szombaton tartott rendezvényen Zsíros Dezső közgazdász és üzletember, a konferencia szervezője elmondta, hogy vissza kell hozni a hányást mint szép hagyományt az emberek életébe. „Egyre kevesebben vannak, akik érzik, hogy milyen nagyszerű dolog is egy nyolcfogásos ebéd után egy nagyot hányni, aztán lepihenni és újra elkezdeni enni. Támasszuk fel hát ezt a nemes szokást mi magyarok, élesszük fel pannon örökségünket. Hiszen már az ifjúság sem érzi a hányás igazi ízét, azonosítják a részeg bulizások utáni okádással. Ahogy nagyképűen mondani is szokták a gazdag fiatalok: «Budán lakom, Pestre csak hányni járok!» Szilárd meggyőződésem emellett, hogy a gazdaságot kevés dolog élénkíti jobban, mint a hányás: hiszen, ha hányni akarunk, ahhoz ennünk, fogyasztanunk is kell előtte, méghozzá jó sokat.” – fejtette ki nyitó beszédében Zsíros, amelyet nagy taps követett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Janács István építész előadta, hogy a Magyar Építész Kamara segítségével a hányás magyarországi barátainak sikerült elérni a jogalkotónál, hogy az OTÉK, azaz a 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 2010. január 1-től módosul: minden kettőlakásosnál nagyobb társasházban kötelező lesz közös vomitóriumot, azaz a hányás céljára szolgáló helyiséget építeni. „Jó vomitóriumot pedig nem is olyan könnyű tervezni és építeni, mint sokan hiszik. Egy vomitórium az izgalomnak, a határok áttörésének, ugyanakkor az elmélyedésnek és a relaxációnak is a helye kell legyen egyszerre.” – hangsúlyozta Janács.

 

Kömlődi Mária irodalomtörténész „Hányómesterek Plautustól Csáth Gézáig” címmel tartotta meg előadását, melyben kiemelte: „Minden írói életművön jól látszik, hogy alkotója gyakorolta-e rendszeresen a hányás katartikus szokását. Meggyőződésem, hogy jobbak, színesebbek azok az életművek, amelyek hátterében ott áll a hányás.”

 

Pepszin Géza történész szerint tévedés azt hinni, hogy a régi római lakóházakban voltak vomitóriumok. „A történelemtudomány megcáfolta ezt a tévhitet. Vomitóriumok lakóházakban nem, de az arénákban, amfiteátrumokban viszont léteztek, a felzaklatott közönség, illetve a gladiátorok itt tudtak okádni. Ennek ellenére mint magyar unikumot, én is kiváló ötletnek tartom azt az elképzelést, hogy minden lakóháznak legyen saját hányóhelyisége.” – adta elő a Római Birodalom és az ókor nagy szakértője.

 

 András Katalin természetgyógyász arról számolt be a résztvevőknek, hogy a hetente átlag kettő alkalommal elvégzett hányás segít az egészség és a boldogág megőrzésében.

 

 

 

 

 

A konferencia előadói zárásként közös, összehangolt és vidám hányást mutattak be a sajtó képviselőinek.

 

1 komment

Címkék: egészség pannon hányás római birodalom magyar építész kamara vomitórium zsíros dezső janács istván kömlődi mária pepszin géza andrás katalin oték életmódról mukival

A bejegyzés trackback címe:

http://tacskomuki.blog.hu/api/trackback/id/tr631441669

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2016.01.12. 13:06:38

Ritka jót röhögtem, kösszy!!!
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD