Több száz pályamű érkezett a „Négy év pornó” című írásban közzétett pályázatra, amelyben azt kértük: mindenki írja meg, hogy mit csinál a választás napján ahelyett, hogy papírokra ikszelget. A számtalan kiemelkedő írás közül most következzék elsőként a bronzérmes alkotás A L. tollából, amely fiatalos stílusával és erősen gonzós hangvételével vágja pofán a tisztelt olvasót.

"Több okom is van arra, miért nem megyek szavazni. Van pár, amibe jobb nem belefolyni (nem is fogok), de van pár kevésbé nyomós, ám mégis olyan, amitől nem olvadnak el a virtuális betűk pixeljei.

Először is, kurvára untat már ez az egész dolog ezekkel a különböző, vad, egzotikusnak szánt színekbe burkolózó politikai csoportosulásokkal; valamiért a pirosról mindig a vér, és belső szervek, a narancssárgáról a hányás, a vidám újfasiszta egyenruhákról meg egy elfeledett, földalatti, több száz éves beavatási rítusokkal felvértezett néptánc-szekta jut eszembe. Mind nevetséges, és visszataszító egyben, és amúgy vicces, mert mindezt épp kampánycsend alatt írom. Szinte kedvem lenne kifutni az utcára, mondjuk egy új kátyúról szóló tényfeltáró riportfilm forgatására, és "BASSZÁTOK MEG XY, ÉS XY, ÉS TE IS, XY!!!"-feliratú transzparenst vinni magammal, hogy sok-sok vágnivaló legyen a cuccon.

Én úgyis otthon leszek. Még ha elég érett is lennék ahhoz, hogy felelősségteljesen szavazzak...túlságosan nagy bennem a gyűlölet minden iránt, ami mostanában (?!) zajlik ahhoz, hogy vegyem a fáradtságot. Valószínűleg Pink Floydot hallgatok majd, és a Birkák bégetése, vagy a Disznók röfögése közepette elfojtott röhögéssel gondolok azokra a szerencsétlenekre, akik egy szavazófülkében dugják egymást, miközben épp beikszelnek valami pártot, ami nagy valószínűséggel majd szexuálisan is ingerli őket, már ha elképzelhető egyáltalán egy ennyire gusztustalan dolog (mint ahogy...sajnos elképzelhető). Én felhajtok egy üveg barna sört a saját egészségemre, és mindazokéra, akik nem mennek el szavazni.

Tényleg, nemrég azt hallottam, hogy ezzel a lépéssel a szélsőségeseket támogatjuk valamilyen áttételes módon. Lófasz a seggükbe; én úgy fogom fel, hogy SENKIT nem támogatok ezzel a lépéssel (ugyanis nem akarok), és örömet okoz számomra, hogy legalább miattam eggyel kevesebb ember támogatja azokat a kövér hízókat ott, abban a neogót hodályban.

Én vízipipázni fogok otthon, és Monty Python-t nézek, olyasvalakik szellemi termékét, akik szintén soha nem tudtak, és nem is akartak kiegyezni ezzel a szétszakadt világgal. Én inkább megnézem a Félelem És Reszketés Las Vegasban -t, meg a Brazil -t, hogy minél távolabb legyek attól a bizonyos kis X-től, ami annyira széthasítja, megőrjíti, felkavarja, és szétporlasztja az emberiséget. A Brazil végén a főhős fizikai teste a visszataszító realitásban marad, ám elméjében a képzelet ült örömünnepet - aki látta a filmet, tudja, miről beszélek. Hát én majd befuckolok egyet a szavazó csőcseléknek, akik bedőltek a Szavazni Hívó Harang (Division Bell...) érces kongásának, mert túl jól érzem magam ahhoz, hogy hagyjam tönkretenni a kedélyállapotomat. Meg különben is: egy jó barátom elmondta, hogy már több alkalommal nem adtak neki reklámtollat ajándékba. Hát menjenek a picsába."