2019.04.07.
08:39

Írta: Tacskó Muki

Így (ne) cenzúrázd a netedet!

Minden tilos!

Baljós árnyak gyülekeznek az internet egén. A Facebook betiltja a fehér nacionalizmust, a közösségi oldalak, keresőszolgáltatók korlátozzák az oltásellenes tartalmakat, az álhíreket, a gyűlöletbeszédet, börtön jár a kifogásolható véleményekért. Egyes országok sorra hozzák a törvényeket a holokauszttagadás, a hatalomnak nem tetsző hírek ellen.

cenzura.jpgAz online tartalomszabályozás annyira forró téma, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója a The Washington Postban közölt, március 30-án megjelent véleménycikkében kiemeli, hogy a káros tartalmak elleni harc nem varrható egyedül a nagy techcégek nyakába és a megoldáshoz kéri az egyes országok segítségét.

Ezt a segélykérést is meghallotta a Századvég Alapítvány, amikor április 3-án közzétették javaslataikat a „Facebook-cenzúra ellen” a hozzá tartozó hosszabb tanulmánnyal együtt.

A Századvég tanulmánya a szokásos konzervatív torzításokat leszámítva összeszedett, sok megállapításuk helytálló: a Facebook, illetve más online közösségi terek tartalomszabályozási gyakorlata sokszor átláthatatlan, kiszámíthatatlan, ezáltal sok esetben nem megfelelően korlátozzák a szólásszabadságot.

Fő állításuk azonban, hogy ugyanis a magyarországi szólás-, vélemény- és sajtószabadságra nézve a Facebook jelenti a fő veszélyt, a jelenlegi hazai viszonyok mellett nyilvánvalóan nevetséges.

A megoldásra tett javaslataik (például, hogy a moderációt a hazai bíróságokra, vagy hatóságokra bíznák) pedig jelen formájukban elvetendőek.

Az alábbiakban felvázolom az online tartalomszabályozás javasolt irányait, kitérve a téma fő kérdéseire.

Mit korlátozzunk?

Alapvető, de igen kontraproduktív igénye mind az egyes embereknek, mind közösségeknek, államoknak, piaci szereplőknek, hogy ne találkozzanak sehol, így az online térben sem nekik nem tetsző jelenségekkel, véleményekkel, virtuális terük legyen egy pihe-puha véleménybuborék, safe space, ahol Csipkerózsikaként álmodhatnak. Az pedig egyenesen alacsony tudatossági fokra vall, ha a nekik nem tetsző megnyilvánulásokat el is akarják hallgattatni.

Alapvető igény azonban az is, hogy véleményünket kifejezhessük, gondolatainkat  ütköztethessük, érzéseinket megoszthassuk, akkor is, ha az másoknak nem tetsző.

E két igény közül az utóbbi kiteljesedését kell támogatni az online térben is, mivel a dolgokat  nem a tiltás, elhallgatás, hanem a kommunikáció oldja meg.

Fontos szempont, hogy a korlátozható esetekről könnyen, emberi beavatkozás nélkül lehessen dönteni, legalább az első eszkalációs szinten. További szempont az is, hogy a korlátozással védett értékek univerzális emberi értékek legyenek és abban az érintettek egyéni érdekei, érzékenysége ne játsszon szerepet.

Ezért az alább kifejtett alapjogi, technológiai és pszichológiai érvek alapján a lehető legszűkebbre kell szabni az online térben tett megnyilvánulások korlátozását, azt négy esetkörre kell szorítani.

1. Erotikus, pornográf tartalom

Különösebb magyarázatra nem szorul, hogy az ilyen tartalmaknak nincsen helyük a közösségi platformokon, a pornókereső közönség elég ilyen tartalmat tud máshol találni.

2. Visszaélés személyes adattal

A hozzájárulás nélkül közzétett személyes adatokkal, elsősorban az érintett személyről készült fotókkal, videókkal való visszaélés a jogsértő online cselekmények egyik legtöbb kárt okozó formája, ezért az ilyen tevékenységek is korlátozhatóak.

3. Szellemi alkotások védelme

A tartalomkorlátozás, -tiltás egyértelműen kontraproduktív ezen a területen e tartalmak könnyű másolhatósága és netes terjeszthetősége miatt, e terület kifehéredését az elmúlt években legjobban az elérhető árú online tékák (pl. Netflix, Spotify) támogatták. Ugyanakkor a jogosultak igényét e reménytelen harcra nem lehet elvitatni.

4. Rágalmazás, becsületsértés, jóhírnév megsértése

Az ilyen online tartalmak korlátozása azok viralitása miatt szintén kontraproduktív a tapasztalatok szerint, azonban a bíróságok által megállapított jogsértések esetén elfogadható igény az érintettek részéről az ilyen tartalmak eltávolítása. Az online teret értők azonban ilyen esetekben nem a bíróságra rohannak, hanem az ügyben kialakított saját álláspontjukat teszik közzé.

Mit ne korlátozzunk?

1. Gyűlöletbeszéd

A negatív érzések, feszültségek levezetését az online térben nem szabad tiltani, mert a korlátozás e feszültségeket nem szünteti meg, csak tovább növeli a közlőben és az ilyen jellegű kommunikációt az internetes szcéna mélyebb bugyraiba, kevésbé látható helyekre tereli. A gyűlöletbeszédnek ezért semmilyen formája nem korlátozható, legyen szó akár egyszerű gyalázkodásról, akár fizikai erőszakra történő felhívásról.

A gyűlöletbeszédből esetlegesen kinövő erőszakos cselekmények kezelése rendészeti, büntetőjogi és nem tartalomszabályozási kérdés.

2. Egyes csoportok érzékenységet sértő tartalmak

landa.jpgIde tartozik az önkényuralmi rendszerek bűneinek tagadása (pl. holokauszttagadás), vagy az önkényuralmi jelképek használata. Az ezekről az eseményekről szóló diskurzus elfojtásában a tudomány- és a szólásszabadság is sérül, ugyanakkor az ellenkező oldalon nincsen jól körülhatárolható, normatív és védendő érték.

3. Álhírek

Az álhírek terjedésével, terjesztésével kapcsolatban semmilyen módon nem szabad fellépni, még ezen tartalmak hírfolyamokban, keresőtalálatokban való hátrébb sorolásával sem. Paternalista, az emberi értelmet elvitató hozzáállás, ha másnak engedjük át a döntést afelett, hogy mit hiszünk el és mit nem, legyen ez a más Mark Zuckerberg, vagy valamely moderátora, az állam, egyház, vagy „független” „tényellenőrző” szervezetek. Az ilyen tudásmonopólium soha nem vitt előre, bárki is döntött egy állítás valóságtartalmáról. Különösen a tudomány területén nincsenek végleges állítások, csak folyamatosan változó paradigmák.

Az álhírek ellen tehát nem azok korlátozásával, hanem a (média)tudatosság növelésével lehet fellépni. (Másik oldalról: az emberi butaság ellen tiltással nem lehet harcolni.)

4. Erőszakos tartalmak

Képmutatás az ilyen felvételek korlátozása, legyen szó akár emberek, akár állatok elleni erőszakról. Sok esetben az ilyen tartalmak megtekintése hívja fel valamely komoly problémára, válságra a figyelmet, a fejelfordítás luxusát tehát nem kell támogatni.

5. Minősített adatok, államtitkok

Az állam információs túlhatalmát minden szivárogtatás a transzparencia kívánatos irányába tolja, az ilyen események, mint például a Wikileaks-, vagy a Snowden-ügyek mindig élesztő kovászként hatottak a történelemre. Természetesen az egyes államok saját joghatóságuk alatt továbbra is üldözhetik e cselekményeket.

Hogyan és hogyan ne korlátozzunk?

A Századvég-tanulmány szerint a „Facebook-cenzúra” esetére is ki lehetne terjeszteni – a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonlóan – a bíróság soron kívüli eljárási szabályait, egy rövidebb eljárási időtartamot biztosítva ezzel, vagy közigazgatási hatáskörbe lehetne helyezni az ilyen ügyeket, ebben az esetben valamely hatóság – célszerűen a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság – járna el rövid határidőn belül, amely döntésével szemben a most felállítás alatt álló új közigazgatási bírósághoz lehetne fordulni, amely szintén soron kívül döntene.

Ha jól értem, a Századvég javaslata csak azokra az esetekre irányozza elő ezen eljárásrendet, amikor nem valamely tartalmat kell korlátozni, hanem csak a cenzúra ellen, azaz valamely eltávolított tartalom újbóli elérhetősége érdekében.

Nem látott azonban közelről hatósági, vagy bírósági eljárást, aki ezen elképzeléstől vár megoldást. Az online világ gyorsaságával szemben ezen eljárások nehézkességük miatt sem vehetik fel a versenyt.

Az első eszkalációs körben mind a tartalomkorlátozást, mind a tartalomkorlátozás megszüntetését hatékonyan csak a mesterséges intelligencia optohumán megoldásai tudják biztosítani, különösen akkor, ha a korlátozás csak a fent írt, legszükségesebb és általában jól eldönthető esetekben megengedett. A második, vagy többedik eszkalációs szinten az online platformok már figyelembe kell vegyék a nemzeti bíróságok döntéseit, de szintén csakis a fent írt, megengedhető korlátozások esetén. Továbbá a tartalomkorlátozás elrendelése nem megengedhető közigazgatási szervek által sem Magyarországon, sem máshol, a kellő garanciákat (ideális esetben) csakis tisztán a bírósági út biztosítja.

 

14 komment

Címkék: adatvédelem cenzúra pornográfia szerzői jog álhír gyűlöletbeszéd internetcenzúra rágalmazás becsületsértés személyes adatok Facebook Mark Zuckerberg Századvég jóhírnév megsértése online tartalomkorlátozás Hans Landa online tartalomszabályozás Visszaélés személyes adattal Szellemi alkotások védelme erőszakos tartalmak Minősített adatok

A bejegyzés trackback címe:

https://tacskomuki.blog.hu/api/trackback/id/tr2614744485

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.04.08. 04:48:54

A liberók nehezen tűrik a szólásszabadságot, ennyi az egész.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.08. 07:27:04

Nagyjából egyet tudok érteni a poszt tartalmával. Különösen kiemelem egyetértésemet az egyes csoportok érzékenységét sértő tartalmak tiltásának értelmetlen és káros voltával, amibe én beleértem az ún. politikai korrektség bármilyen fomában történő elvárását, sőt megkövetelését ill. a nem PC beszéd cenzúrázását is.

A balliberális hatalom ui. előszeretettel korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát azzal az ürüggyel, hogy egy adott vélemény vagy beszédmód sérti egyes kisebbségek érzékenységét. Hát sértse. A szólásszabadság mint alapvető emberi jog felül kell, hogy írja az egyes - nem egyszer a ballibek áltak kreált - csoportok érzékenységének védelmét.

Szelid sunmalac 2019.04.08. 07:30:04

@MAXVAL bircaman közíró: Atfogalmaznam. A gondolkodo ember a faszsagaidat. Azt birja nehezen.

Hungryhorse 2019.04.08. 08:08:40

A PC újbeszél hablaty, a tabusítás, a cenzúra leleplezi a "liberális" terrort.
Vicces, ahogyan ezt a poszter a nemzeti jobboldalra maszatolná a zindexen, soros, cukorhegy és a gugli valagából.
Nem.
Végül is nem vicces.
Undorító.

droid_ 2019.04.08. 08:09:36

gyűlölet, erőszak mehet, csupasz cici tilos. még jó hogy nem vagyok faszbukon

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.08. 08:27:31

@droid_:

A posztoló helyesen írja, hogy az erotikus - ebbe pedig ugye beletartozik a mindenféle "alternatív", pl. homoszexuális, leszbikus, SM, LMBTQXZY stb. is - tartalmaknak megvan a maguk helye a neten, oda valók. Ha megfigyeltd, a poszt elsősorban az online közösségi terekról szól.

Más kérdés, hogy nehezen húzható meg a határ, ahol az erotikus tartalom kezdődik. Cenzúráztak már gyermekét szoptató anyát is.

Szelid sunmalac 2019.04.08. 08:33:23

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Tokeletesen egyetertunk. Nekem a noi test erotikus, neked pedig ha Orbanrol ir barki barmit. Kinek mire all fel ugye.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.04.08. 08:34:56

@Szelid sunmalac:

Te mint bértroll honnan tudhatod milyen egy gondolkozó ember?

Szelid sunmalac 2019.04.08. 08:52:27

@MAXVAL bircaman közíró: Nem tudopm feltunt-e, hogy veled ellentetben en honapokra is elmaradozok, es akkor is legfeljebb par hozzaszolasom van, veled ellentetben, aki mindig, minden posztnal elsozesre elvez el. Bertoll...meg akinek van elete ugyebar.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.04.08. 08:57:44

@Szelid sunmalac:

Olvasom mind a 10 nikkedet, szóval nekem ne kamuzz, trollom.

Tralfamador75 2019.04.08. 09:07:40

Aha. Erotika nem mehet, mert jaj, mit lát majd a gyerek, na de iszlámállamos lefejezés meg állatkínzás oké, hadd legyen képben a kölök. Mint egy hálivúdi PG-13 akciófilm, amiben fröccsenhet a vér, de nehogy kivillanjon egy mellbimbó, mert a gyerek kész lesz, mint a házi feladat.

különvélemény 2019.04.08. 09:54:01

Mindenképpen alá kellene rendelni az online cenzúrát valamilyen tisztességes eljárásnak, hogy kire kellene bízni azt nem tudom, de ahogy most van az vicc kategória.

Jelenleg semmit sem tudsz tenni ellene, ha jogtalanul demonetizálnak, copyright strikeolnak, vagy törölnek bármelyik platformról, pedig manapság a Youtube vagy a Facebook is sajtónak minősül, de a szigorú sajtószabályok nem vonatkoznak rájuk, azt csinálnak, amit akarnak.

A Twitter CEO tucatszor mentegette ki magát az elfogultság vádja alól, az "utánanézünk", "megvizsgáljuk", "van még finomítani való" és egyéb bs mondatokkal, a Joe Rogan interjúban.

De itt egy youtube video a csákó szélmalomharcáról, a youtube bottal/staffal, aki egy az ausztrál titkosítás ellenes törvényről csinált videójával kapcsolatban küzdött, mert kíváncsi volt, mit lehet tenni.
www.youtube.com/watch?v=v70e1WWwOj4

szepipiktor 2019.04.08. 12:59:38

Mondjuk nem érdekel a fészbúk, de érdekes, hogy itt, az index blog.hu-ján megjelenhetett ez az írás, ahol alap a cenzúra.
Önjelölt megmondóemberkék bármilyen témában cenzurázzák az olvasóikat.
A blogokról el kellene takarítani a propagandistákat és a marketingtartalmakat, és mehet minden úgy, ahogy az emberek gondolják.
A fészbúk meg alapból káros és fokozottan törvénysértő tartalmaktól hemzseg, a cenzúra ehhez képest kismiska!
A szülők felbsszák a kiskorú gyermekeik képet, miközben ők a kiskorú védelmére vannak felhatalmazva. Régi munkahelyi, házibuli képei kerülnek ki az érintettek engedélye nélkül. A primitív szefizők tesznek fel képeket, nem ügyelve arra, hogy a képeiket mások is láthatók, akik meg nem zeretnének ezen a mocskos területen megjelenni.
Ez sokkal több jogsértés, előbb ezzel kellene kezdeni valamit.
Pár napja olvastam Henry Kissinger - nálunk 2015-ben kiadott - Világrend című remekét. A tapasztalt róka a közösségi hálók káros hatásaira fokozottan hívja fel könyvében a figyelmet.

Nylul 2019.04.08. 18:03:01

@szepipiktor: Te egy szörnyen buta, begyepesedett, vén fasz vagy. Hogyhogy nem gendereztél, meg x/y/z generációztál még hozzá egyet?
Úgy nagyjából minden sortörésed előtti szöveged vagy hazugság (mert különben, mint mintaállampolgár már feljelentést tettél volna), vagy általánosítás.