Tacskó Muki blogja

Forradalom a temetőben

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, közismert rövidítésével a GDPR minden szférára jelentős hatással van, a legújabb hírek szerint már a halottak életét is felkavarta az új szabályozás. Az elhunytak dühösek, hogy nem részesülhetnek a GDPR áldásaiból, mivel az csak élő személyekre terjed ki.

János bácsi egy Gyula melletti kistelepülésen volt kalaposmester. Új megrendelése évek óta nem volt, de havonta egy-két régi ügyfele betért hozzá, hogy kedves fejfedőjét megjavíttassa. Nem vitt tehát nagy üzletet, mégis rendkívüli módon érdekelte a GDPR témája, mindent elolvasott róla, ami az újságokban megjelent. Még 400 ezer forintért adatvédelmi szabályzatot is készíttetett vállalkozásának egy Bt.-vel, amely csirketáp forgalmazásról váltott át az adatvédelem témájára nemrégiben.

– Sok pénz volt, de megérte, mert 32 oldal lett és a faluban senkinek nincs ilyenje! – nyilatkozta nekünk János bácsi lányán keresztül, aki egyben médiuma is. Újabb milliókért pedig még adatvédelmi képzésekre is bejárt Gyulára az idős vállalkozó. – Kérdezték is az unokák óvatosan, hogy Papa, mi lesz az örökséggel? Mondtam nekik, hogy az bizony nem lesz, mindent elvitt a GDPR, de legalább fel vagyok készülve rá! – meséli.

Annál nagyobb volt a dühe, amikor 2017 decemberében rövid betegeskedés után meghalt. – „Az Isten verje meg!” Ez volt az első gondolatom exituskor. Beleraktam rengeteg időt, pénz, energiát az adatvédelembe, aztán minek? Én meghaltam, a gyerekek, unokák pedig nem viszik tovább a kalapozást. Még az alagútélményt, meg a halálközeli leírásokból ismert rengeteg színes fényt és boldogságot is megmérgezte ez a bosszúság, ami azóta sem hagy nyugodni! – panaszkodik nekünk János bácsi.

A probléma azonban nem csak hazánkban van jelen. Mathis Lagarde a franciaországi Nantes-ban volt kereskedő, 1851-ben halt meg. – Jelentéktelen élet, jelentéktelen halál. – így foglalja nekünk össze sorsát a francia. Szerencsétlenségére azonban a helyi temető egyik központibb részére került a sírja, így 2-3 havonta az oda látogatók egy-egy fotójára is rákerül. – Elviselhetetlennek tartom, hogy nem hagynak nyugodni. A múltkor még a levéltárból is kikérte az adataimat egy családfa-kutató. Az elfeledéshez való jog nekem is járjon, ne csak az élőknek! – magyarázza széles mozdulatokkal szelleme az őt kérdező újságíróknak, utána pedig kér mindenkit, hogy sírkövéről csiszolják le személyes adatait.

Krisztusnál pattog a labda

A problémák már Krisztusig is eljutottak, kérdés persze, tud-e valamit tenni az ügyben. – A saját folyamatainkat már hozzáigazítottuk a GDPR-hoz, de a szabályozás szövegét én innen nem tudom megváltoztatni. – hárít szabadkozva a Biblia szereplője. – Remélem, hogy Brüsszelnek van füle ezekre a problémákra, és tudnak ezekkel a lényeges dolgokkal is foglalkozni. – magyarázza a megváltó.

Csak üzlet?

– Nem kérdés, hogy adatvédelmileg megfelelő temetők kellenek, a „GDPR-kompatibilis temetés” pedig olyan brandépítő hívószó lehet, ami sok új ügyfelet be tud vonzani. – magyarázza Herceg Balázs adatvédelmi szakértő. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az üzleti megfontolások nem szabad, hogy a kegyeleti szempontok elé kerüljenek. Hangsúlyozza továbbá, hogy a GDPR még rengeteg más, égető kérdést is felvet, ilyen például az, hogy az új szabályozás alapján a rendőrkutyák arcát ki kell takarni ezentúl a sajtótudósításokban.

Legyen Unesco Világörökség a budapesti Flippermúzeum. Miért mondom ezt? Mert a flipper az egyik legjobb sport, rendkívüli módon fejleszti az önismeretet is (10 perc flipperezés kutatások szerint 10 óra elmélyült önismereti munkával ér fel) és egy flippergép a legnagyobb metafizikai, spirituális tanításokat tudja átadni az arra nyitottaknak.   És a budapesti Flippermúzeumban ezekből a tanítómesterekből van több mint 130!

A flipper az élet legjobb tanítómestere

A flipperezés tehát testi-lelki-szellemi fejlődést hoz mindenkinek. De nézzük meg ezeket az üdvös hatásokat külön-külön.

A flipper sport. Fejleszti az állóképességet, mert a flipperezés közben állni kell. A Flippermúzeumban pedig még gyalogolni is, ha az egyik géptől el akarunk jutni a másikig, egy látogatás alatt akár több kilométert is legyaloglunk, annyi gép van ott.  A flipperezés ráadásul olyan, mint a Pilates, minden mélyizmot átmozgat: egy jó flipperes dolgozik lábból, a törzsizmokból, hasizomból, dolgoznak a csuklyásizmok és természetesen a karok is. Egy kiadós flipperezés rengeteg kalóriát eléget, jóleső fáradtságot okoz.  Fejleszti a reflexeket, növeli a pszichomotoros tempót, az összetett mozgások révén összekapcsolja a két agyféltekét.

A flipperezés önismeret, pszichológia.  Egyszerre tanít türelemre és gyors cselekvésre. Bátorságra és szembenézni a félelmeinkkel. Hisz van-e nagyobb bátorság annál, mint mindent egy lapra feltéve, maradék erőnket összeszedve utolsó golyónkat megpróbálni belőni Terminátor szájába? Megtanít arra is, hogy a bennünket a flipperezés közben érő sorsfordulatokra (pl. hogy egyetlen jó lövéssel nyerünk tízmillió pontot) ne azonnal élénk lelki reakcióval feleljünk, mert ez megtöltve tudatunk figyelmünk elé lép, lefedve éberségünket. Egy jó flipperes mindig felteszi a kérdést: "Mit üzen ez a helyzet nekem? Mit akar tőlem a sors ezzel a fordulattal?”

Utolsóként pedig a flipper a legjobb értelemben vett kierkegaard-i, camus-i metafizikai tanításokat adja át nekünk.  „Házasodj meg, meg fogod bánni; ne házasodj meg, azt is meg fogod bánni; házasodj vagy ne házasodj, mindkettőt meg fogod bánni”– mondja Kierkegaard. "Ha flipperezel, ha nem, akárhány golyód van, a végén mindegyik leesik" – mondja a flipperes.

A flipperes sziszüphoszi ember a szó camus-i értelmében, újra és újra fellövi a pályán a golyókat akkor is, ha azok visszagurulnak. Ahogy Camus írja: „De Sziszüphosz a felsőbbrendű hűségre tanít, mely isteneket tagad és flippergolyókat emel. Ő is úgy ítéli, hogy minden jól van. A gazdátlanná vált világ neki se nem meddő, se nem kicsi.  Minden egyes golyó, a villogó flippergép minden egyes darabja külön kis világ a számára. A csúcsokért vívott küzdelem maga is betöltheti az ember szívét. Boldognak kell elképzelnünk Sziszüphoszt."

A flipperes oldja a karmától való félelmet, megtanít a sors szeretetére: tudatosítja bennünk, hogy életünket egyszerre alakítják jó, vagy rossz döntéseink, tetteink (lövéseink) és egyszerre vagyunk alávetve a sors (flippergép) sokszor nehezen kiszámítható, ámde mindig igazságos fordulatainak. Sokan sajnos félnek a szabadságtól, a flipper azonban megtanít ennek a szeretetére is, ennyiben a szabadságszerető magyar néplelket is támogatja. 

Az élvezet pedagógiai értéke

Természetesen a fentiek mit sem érnének, ha a flipperezés, a Flippermúzeum meglátogatása nem lenne hatalmas élmény is egyben. Bevallom, én, ha meghallom azt a szót, hogy múzeum, kibiztosítom a pisztolyom, ahogyan állítólag Göring tette a kultúra szó hallatán az azóta megcáfolt legenda szerint. Értelmiségi szülők gyermekeként szinte minden hétvégén el kellett látogatnom valamelyik budapesti múzeumba, ahol passzívan kellett sokadszorra végignézni ugyanazokat a műalkotásokat és utána „beszélgetni” róluk. Egyszer próbáltam ezt a kínt azzal enyhíteni, hogy matchboxaimat elvittem a Magyar Nemzeti Galériába, hogy azokat az erre a célra tökéletes márványkorlátokon gurítsam le, ezt persze a teremőrök azonnal letiltották. A múzeum mint olyan tehát nekem egyenlő a fejfájdító unalommal, a megtestesült vasárnapi neurózis. (Persze tudom, hogy azóta sokat fejlődött a múzeumpedagógia és aztán később sikerült megtalálnom a megfelelő kódokat a vizuális művészetek élvezetéhez is, ehhez persze kellettek olyan kiváló pedagógusok, mint a zseniális Szluha Vili bácsi.)

A Flippermúzeum a szó eredeti, fejfájdító értelmében nem múzeum azonban, inkább egy orgia helyszíne: boldog, kipirult arcú emberek rohangálnak fel s alá, az egyik géptől folytatott szenvedélyes aktustól a másikig. Az orgia tudatot erősíti, hogyha egyszer kifizetted a belépőt, utána minden lövés ingyen van. Mindezt láthatóan mindenfajta tudatmódosító szer nélkül, hiszen bár a flipper sokak szerint kocsmai sport, itt nagyon helyesen semmilyen alkohol nem kapható.

A Flippermúzeum tehát egy szentély, a legmélyebb és legmagasabb bölcsességek temploma, annyi tanítást kaphat ott az ember, mintha tűzoltófecskendőből innánk a vizet. Ezért a Flippermúzeum működését minden eszközzel támogatni kell, elérni annak Unesco Világörökséggé nyilvánítását, az alapító-tulajdonos Pálfi Balázsnak pedig a legmagasabb szintű állami kitüntetést adni, azért, amit Magyarországért és Budapestért tett.

Kedves Alkotmányvédelmi (ex Nemzetbiztonsági) Hivatal!

Önök a napokban kaphatták kézhez a „C” típusú biztonsági kérdőívemet, amelyet azért kellett kitöltenem, hogy fontos és bizalmas munkakört betöltő személyként nemzetbiztonsági kockázat nélkül férhessek hozzá a mindenféle szupertitkos európai uniós dokumentumokhoz a magyar EU elnökség alatt. Amit a kérdőív alján kijelentettem azt most is fenntartom: az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Az igazság minden részletét azonban nem bontottam ki Önöknek és emiatt komoly lelkiismeret-furdalásom támadt. Kérem ezért, hogy ezeket az alábbi kiegészítéseket utólag fogadják el és azt pótlapként csatolják az eredeti kérdőívhez.

40.       Fogyaszt-e alkoholt, ha igen milyen mértékben:

Öt darab dianás cukorka naponta, per anum.

41.       Alkalmilag vagy rendszeresen fogyasztott-e, forgalmazott-e, előállított-e kábítószert vagy kábító, bódító hatású drogokat, gyógyszereket, mikor, milyen mértékben, milyen fajtát:

Nem fogyasztottam. Pontosabban nem eleget. És ha most itt leírom Önöknek, hogy a munkaköröm jelentős részét kitevő mindenféle őrjítően unalmas minisztériumi egyeztetéseket és brüsszeli megbeszéléseket (illetve az ezzel járó protokolláris bájcsevegéseket) évekig csak kiadós Xanax+Rivotril kombókkal tudtam elviselni, akkor tutti gyógyszerfüggőnek fognak hinni. Azt meg nem szeretném.  (Ja, és a szifonozás az drogozás? Designer drogok?)

Kábítószer előállítása, forgalmazása: elévült, hagyjuk.

A kérdés amúgy a múlt idős megfogalmazás miatt a jelenre nem terjed ki értelmezésem szerint, ezért a mostani helyzetre ugye nem kell válaszoljak?

42.       Van-e házasságon vagy élettársi közösségen kívüli partnerkapcsolata (homoszexuális is):

Nincs. Amennyiben a kurvázás nem az. Illetve levelezek Alföldi Róberttal, azaz levelezőpartner-kapcsolatom van vele.

32/B.   Tulajdonában álló, egymillió Ft értéket meghaladó ingóságok, pl. védett műalkotás, védett gyűjtemény (alkotó, cím, nyilvántartási szám):

A nappaliban lóg dr. Máriás „A gyermek Torgyán József egy szamárnak muzsikál” című festményének egy reprintje, amely számomra felbecsülhetetlen értékű.

36.       Pályafutása során észlelt-e olyan körülményt, amely külföldi hírszerző szolgálat jelenlétére enged következtetni (kapcsolatépítési, beszervezési, kompromittálási kísérlet), ha igen, kérjük fejtse ki részletesen:

Az Al-Kaida magyarországi képviselete rendszeresen kér tőlem dokumentumokat, de 5 USD-nél soha nem ajánlanak többet az iratok darabjáért. „Magyarország nem prioritás számunkra” (المجر ليست أولوية بالنسبة لنا.) – ahogy mondani szokták nekem. Ezért jó hazafiként egyelőre nem adok nekik semmit, legalábbis amíg nem kínálnak magasabb árat.

Önnek, házas- és élettársának:

37.       Milyen nagyságrendű magán jellegű kapcsolatot tartanak fenn külföldi állampolgárokkal? Nevezze meg a legfontosabb kapcsolataikat, maximum 15 főt:

A keresztapám évente egyszer dob egy e-mailt születésnapomon Svédországból. A dán-finn-orosz hármas állampolgárságú volt barátnőmmel pedig szoktam csevegni a facebook-on, de mindig kilép, mikor csetszexet kezdeményezek.

22.       Szakmai, tudományos publikációi (cím, megjelenési hely, idő, témakör):

tacskomuki.blog.hu

44. A fentieken kívül ismert-e Ön előtt olyan körülmény (kockázati tényező), melynek jelzését a biztonsági ellenőrzés szempontjából szükségesnek tartja (pl. kompromittálásra, zsarolásra alapot adó információk):

A közigazgatásban dolgozom viszonylag magas beosztásban, és tudják, itt nagy udvariatlanságnak számít a kenőpénzt visszautasítani. Korrupcióról tehát szó sincs, én úgy hívom a dolgot, hogy a közigazgatás az egy borravalós szakma, mint a pincérkedés. Jó főpincérként azonban mindig osztok a borravalóból a beosztottaimnak is. Kompromittálásomra ez tehát nem adhat okot és a Korrupciófigyelő Adatbázisban sem szerepel a nevem.

45.       Megnevezhet referenciaszemélyeket (max. 3 fő), akik Önről tárgyilagos véleményt tudnak adni, és akikkel sem rokoni, sem függőségi viszonyban nem áll: (név, cím, telefon; mióta ismerik egymást).

- A kutyám: nem függ tőlem, tök önálló, a címemen elérik.

- A védőangyalom: telefonja nincs, de az asztrálvilágban megtalálják.  

Mindezek ellenére, illetve mindezekkel együtt véleményem szerint továbbra sem jelentek nemzetbiztonsági kockázatot. Ja, és vigyázzanak a kerecsensólymokkal J!

Üdvözlettel:

TM

Nem, ne várjon most senki az elején hosszú, mesterséges kertelést retorikai adalékanyagokkal, rögtön a közepébe vágok: azért szeretem a Kuruc Infó nevű hírportált, mert fikciós irodalomnak kitűnő olvasnivaló. Kitűnő, csakúgy, mint a magyar nyomtatott és internetes politikai (eufemizmussal: „közéleti”) lapok nagy része (Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap,  Heti Válasz, 168 óra, Barikád), amelyek szintén a fikciós irodalom kategóriájába esnek, és ha könyvként árulnák őket, akkor a „Mese, Fantasy, Sci-Fi” szekcióban tartanák őket a könyvesboltok. Csak a Gyűrűk ura elolvasása után az épeszű olvasó nem várja, hogy hobbitokkal fusson össze a Ferenciek terén és Frodó kérjen tőle egy szál cigit.   De ha a Magyar Nemzet megírná, hogy jövőre egy titkos terv szerint az EU még a katolikus papoknak is meg akarja tiltani a gyerekszülést, azon a célközönség még komolyan be is pöccenne.  Illetve a legtöbb Népszabi olvasó tényleg elhiszi, hogyha valamelyik órabérben fizetett félőlény egy újságcikkben a FIDESZ vezette Magyarországot Észak-Koreának vizionálja, akkor minden demokratának valóban max. 20 kg-os csomaggal és egynapi hideg élelemmel kell várnia a kilakoltatást. 

Bolond beszéd, de van benne antiszemitizmus

Mégis, mivel emelkedik ki akkor a Kuruc Infó ebből a mezőnyből? A Kuruc egy percig nem próbálja a tényszerűségnek még a látszatát sem kelteni. Minden egyes szalagcíme, mondata és fotója az egész sajtóterméket a szür- és hiperrealitás magasába emeli. Ők azok, akik még az el sem követett gyilkosság előestéjén tudják és megírják, hogy az elkövető bizony cigány lesz. Ők azok, akik hosszú, heteken át tartó nyilvános vitát folytatnak a holokausztról egy általuk is nevesnek tartott történésszel, majd a vége felé kimutatják róla, hogy az mégsem történész, hanem egy csaló. Ők azok, akik Hitler jóságának bizonyítására lehoznak arról egy hosszú cikket, hogy a diktátor fiatalon sokáig szerelmes volt egy lányba, megszólítani azonban nem merte…

Az értelmes olvasó tehát megnyugodva dőlhet hátra a Kuruc olvasása közben, minden elővigyázatosságot félretehet, mert egyetlen kommunikációs trükkel sem fog találkozni, (zsurnalisztikai stílus, kiegyensúlyozott hangnem) amivel a lap hitelesnek akarna tűnni. A Kuruc olvasása közben minden különösebb gondolati erőfeszítés nélkül átélhető tehát, hogy amit olvasunk, annak a fele sem igaz. Mintha mesét olvasnánk. És ez igazán pihentető.

Nyomokban igazságot tartalmazhat

Félreértés ne essék, a többi politikai lapról is ugyanez mondható el, azaz tartalmuknak a fele sem igaz, csak ők ezt az újságírói szakma trükkjeinek használatával jól leplezik. És itt jutunk el a magyar közéleti újságok legnagyobb bűnéhez: valóságtöredékeket, párhuzamos világokat, hiperreáliákat árulnak olvasóiknak, azokat igaznak hazudva. „Nyomokban igazságot tartalmazhat” – ezt a figyelmeztetést kellene nyomtatni a magyar közéleti sajtótermékek nagy részére, mint az élelmiszerekre a tejtermékkel kapcsolatban. Ezek a lapok újra és újra trashreality-ket adnak el olvasóiknak a szituációs komédia elemeivel ötvözve, ráadásul iszonyú fantáziaszegény módon általában ugyanazt a szituációt variálják. Az egyik legtöbbször feldolgozott téma (mém) pedig az, hogy Magyarországon nincs demokrácia (illetve az ellenkező oldal szerint minden álomszerűen működik).  Nyolc évig ezt az adást hitték el a FIDESZ fogyasztói, most pedig hiszik el az MSZP előfizetői a megfelelő médiumoknak köszönhetően. Na most itt a formállogika szabályai szerint akkor valaki valakit átver. Aki ma magyar politikai lap szavára ad, az olyan, mint azok, akik anno pénzt gyűjtöttek Isaura rabszolgaságból való felszabadítására, vagy akik elhiszik, hogy a Benkő feleséget keres című valóságshow-ban tényleg komoly szerelmek szövődtek. Vagy olyan, mint azok, akik egy álhír-blog híreinek rendszeresen bedőlnek.  

Ne vess el semmit, amíg nem értetted meg, ne fogadj el semmit, amíg nem értetted meg

És most itt nem a mátrixdumát akarom tolni, meg hogy minden dolognak több olvasata van, de az azért mégiscsak abszurdum, hogyha egy közéleti témát tényleg alaposan meg akar ismerni az ember, akkor legalább öt különböző sajtóterméken végig kell rágja magát. És sokszor így se jut eredményre. Botrány például az, hogy a médiatörvényről az eddigi legértelmesebb elemzést nem a sajtóban lehetett olvasni, hanem egy blogon…  

A Kuruc Infó azonban ebben a bűnben nem osztozik. Van ennél neki sokkal nagyobb bűne. Méghozzá az, hogy valóban komoly és fontos témákat tesz abszolút nevetségessé és ellenszenvessé a nagyközönség szemében gyűlölködő és morbid vicclaphoz illő stílusával. Ilyen például a leszakadó társadalmi csoportokkal kapcsolatos feszültség (a Kuruc szóhasználatában „cigánybűnözés”), a magyar kultúra elfeledése, vagy az ország szuverenitásának fokozatos elvesztése. És így lesz a nagy hazaszeretetből: antimagyarizmus.  

A háttérhatalmak pedig közben mosolyogva dörzsölik a kezüket …