Forradalom a temetőben
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, közismert rövidítésével a GDPR minden szférára jelentős hatással van, a legújabb hírek szerint már a halottak életét is felkavarta az új szabályozás. Az elhunytak dühösek, hogy nem részesülhetnek a GDPR áldásaiból, mivel az csak élő személyekre terjed ki.
János bácsi egy Gyula melletti kistelepülésen volt kalaposmester. Új megrendelése évek óta nem volt, de havonta egy-két régi ügyfele betért hozzá, hogy kedves fejfedőjét megjavíttassa. Nem vitt tehát nagy üzletet, mégis rendkívüli módon érdekelte a GDPR témája, mindent elolvasott róla, ami az újságokban megjelent. Még 400 ezer forintért adatvédelmi szabályzatot is készíttetett vállalkozásának egy Bt.-vel, amely csirketáp forgalmazásról váltott át az adatvédelem témájára nemrégiben.
– Sok pénz volt, de megérte, mert 32 oldal lett és a faluban senkinek nincs ilyenje! – nyilatkozta nekünk János bácsi lányán keresztül, aki egyben médiuma is. Újabb milliókért pedig még adatvédelmi képzésekre is bejárt Gyulára az idős vállalkozó. – Kérdezték is az unokák óvatosan, hogy Papa, mi lesz az örökséggel? Mondtam nekik, hogy az bizony nem lesz, mindent elvitt a GDPR, de legalább fel vagyok készülve rá! – meséli.
Annál nagyobb volt a dühe, amikor 2017 decemberében rövid betegeskedés után meghalt. – „Az Isten verje meg!” Ez volt az első gondolatom exituskor. Beleraktam rengeteg időt, pénz, energiát az adatvédelembe, aztán minek? Én meghaltam, a gyerekek, unokák pedig nem viszik tovább a kalapozást. Még az alagútélményt, meg a halálközeli leírásokból ismert rengeteg színes fényt és boldogságot is megmérgezte ez a bosszúság, ami azóta sem hagy nyugodni! – panaszkodik nekünk János bácsi.
A probléma azonban nem csak hazánkban van jelen. Mathis Lagarde a franciaországi Nantes-ban volt kereskedő, 1851-ben halt meg. – Jelentéktelen élet, jelentéktelen halál. – így foglalja nekünk össze sorsát a francia. Szerencsétlenségére azonban a helyi temető egyik központibb részére került a sírja, így 2-3 havonta az oda látogatók egy-egy fotójára is rákerül. – Elviselhetetlennek tartom, hogy nem hagynak nyugodni. A múltkor még a levéltárból is kikérte az adataimat egy családfa-kutató. Az elfeledéshez való jog nekem is járjon, ne csak az élőknek! – magyarázza széles mozdulatokkal szelleme az őt kérdező újságíróknak, utána pedig kér mindenkit, hogy sírkövéről csiszolják le személyes adatait.
Krisztusnál pattog a labda
A problémák már Krisztusig is eljutottak, kérdés persze, tud-e valamit tenni az ügyben. – A saját folyamatainkat már hozzáigazítottuk a GDPR-hoz, de a szabályozás szövegét én innen nem tudom megváltoztatni. – hárít szabadkozva a Biblia szereplője. – Remélem, hogy Brüsszelnek van füle ezekre a problémákra, és tudnak ezekkel a lényeges dolgokkal is foglalkozni. – magyarázza a megváltó.
Csak üzlet?
– Nem kérdés, hogy adatvédelmileg megfelelő temetők kellenek, a „GDPR-kompatibilis temetés” pedig olyan brandépítő hívószó lehet, ami sok új ügyfelet be tud vonzani. – magyarázza Herceg Balázs adatvédelmi szakértő. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az üzleti megfontolások nem szabad, hogy a kegyeleti szempontok elé kerüljenek. Hangsúlyozza továbbá, hogy a GDPR még rengeteg más, égető kérdést is felvet, ilyen például az, hogy az új szabályozás alapján a rendőrkutyák arcát ki kell takarni ezentúl a sajtótudósításokban.
A gazdátlanná vált világ neki se nem meddő, se nem kicsi. Minden egyes golyó, a villogó flippergép minden egyes darabja külön kis világ a számára. A csúcsokért vívott küzdelem maga is betöltheti az ember szívét. Boldognak kell elképzelnünk Sziszüphoszt."
Magyar Nemzeti Galériába, hogy azokat az erre a célra tökéletes márványkorlátokon gurítsam le, ezt persze a teremőrök azonnal letiltották. A múzeum mint olyan tehát nekem egyenlő a fejfájdító unalommal, a megtestesült vasárnapi neurózis. (Persze tudom, hogy azóta sokat fejlődött a múzeumpedagógia és aztán később sikerült megtalálnom a megfelelő kódokat a vizuális művészetek élvezetéhez is, ehhez persze kellettek olyan kiváló pedagógusok, mint a zseniális 
alján kijelentettem azt most is fenntartom: az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Az igazság minden részletét azonban nem bontottam ki Önöknek és emiatt komoly lelkiismeret-furdalásom támadt. Kérem ezért, hogy ezeket az alábbi kiegészítéseket utólag fogadják el és azt pótlapként csatolják az eredeti kérdőívhez.
32/B.
45.
kitűnő olvasnivaló. Kitűnő, csakúgy, mint a magyar nyomtatott és internetes politikai (eufemizmussal: „közéleti”) lapok nagy része (Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Heti Válasz, 168 óra, Barikád), amelyek szintén a fikciós irodalom kategóriájába esnek, és ha könyvként árulnák őket, akkor a „Mese, Fantasy, Sci-Fi” szekcióban tartanák őket a könyvesboltok. Csak a Gyűrűk ura elolvasása után az épeszű olvasó nem várja, hogy hobbitokkal fusson össze a Ferenciek terén és Frodó kérjen tőle egy szál cigit. 
A Kuruc Infó azonban ebben a bűnben nem osztozik. Van ennél neki sokkal nagyobb bűne. Méghozzá az, hogy valóban komoly és fontos témákat tesz abszolút nevetségessé és ellenszenvessé a nagyközönség szemében gyűlölködő és morbid vicclaphoz illő stílusával. Ilyen például a leszakadó társadalmi csoportokkal kapcsolatos feszültség (a Kuruc szóhasználatában „cigánybűnözés”), a magyar kultúra elfeledése, vagy az ország szuverenitásának fokozatos elvesztése. És így lesz a nagy hazaszeretetből: