Tacskó Muki blogja

Fénnyé válnak a kutyák Budapest I. kerületében. A jelenséget lakossági bejelentések hatására kezdték el vizsgálni, nyilatkozta Süth Miklós országos főállatorvos. A bejelentések szerint a kutyák minden átmenet nélkül fénygömbbé változnak, amely pár másodpercig lebeg a hely fölött, ahol imént még a kutya állt,  majd a vakítóan fényes gömb hatalmas sebességgel elszáguld és a  horizont határán szétpukkan. A főállatorvos az eddigi eseteket megvizsgálva elmondta: „A fénnyé válás jellemzően azokkal az ebekkel történik meg, akik tisztán növényi étrenden élnek, és nyugodt, kiegyensúlyozott, úgymond jó magaviseletű kutyák.” Süth előadta még, hogy a mai napon már a XII. kerületből is érkeztek hírek hasonló esetekről.

Müller Péter spirituális író szerint ezeknek az eseteknek nagy jelentőségük van: „Bolygónk komoly változás előtt áll a következő években. A megfelelő moralitású és fejlettségű emberek felemelkedhetnek egy magasabb dimenzióba. Úgy látszik ezt a változást előbb érzik meg a kutyák, mint ahogyan minden egyéb nagy jelentőségű történést is, például a földrengéseket, árvizeket. Úgy gondolom, hogy egyre több kutya fog fénnyé válva magasabb létszintre átlépni.” – írja Müller Péter egy olvasói levélre reagálva az Elixír magazinban.

Szellemi látók segítségével megtalálták Karinthy Frigyesnek (1887-1938) jelenleg élő leszületését. A 20. század első felének kiemelkedő művésze, aki kiváló költő, szépíró, humorista és publicista is volt egyben, most Kiskunhalason középiskolai kémia-fizika szakos tanár. Kollégái és környezete szerint száraz és unalmas ember. Ezt alátámasztja az őt felkereső szellemi látók beszámolója: amikor közölték vele szenzációs felfedezésüket, Karinthy jelenlegi inkarnációja mogorván elutasította őket. „Nincs nekem ilyenekhez humorom. Mással viccelődjenek, kérem szépen!” – morogta lemondóan.

Uniós pénzből kezdi meg nyolc budapesti önkormányzat az úgynevezett „éjszakai játszóterek” építését. Ezekre a játszóterekre a szülők éjszaka viszik ki gyerekeiket és egy pár órára, vagy akár egész éjszakára egyedül hagyják őket. Kutatások szerint a rövid ideig tartó, kontrollált rettegés, illetve az ennek hatására megnövő úgynevezett arousal-szint kifejezetten jót tesz a gyermekeknek, az ilyen élményeknek kitett kicsik később nagyobb eséllyel lesznek művészek, tudósok, feltalálok.

Vekerdy Tamás, a Waldorf-pedagógia magyarországi népszerűsítője támogatja az ötletet. „Helyesnek tartom ezt a nevelési eszközt azzal, hogy azt a megfelelő, a legfogékonyabb életkorban kell alkalmazni, ebben az esetben négy és nyolc éves kor között. Az éjszakai játszótér az életre nevel.” – nyilatkozta Vekerdy a Nők Lapjában.

Jövő héten tartják a szokásos őszi állásbörzét a Budapesti Műszaki Egyetemen. A börze szervezője, Varga Viktória elmondta, hogy a rendezvénynek évek óta nagy sikere van, jóllehet a diplomás fiatalok egyre könnyebben helyezkednek el a munkaerő piacon ilyen rendezvények nélkül is.

Az általunk megkérdezett Balázzsal is így történt, aki idény nyáron végzett az ELTE jogi karán kiváló eredménnyel. „Azonnal találtam munkát. Egy nagy élelmiszer-áruházban vagyok csirkeember a tojáspultnál, azt reklámozom. Mivel fontos, hogy a tojás mindig friss és jó minőségű legyen, ezért ez a munka nagyon közel áll a fogyasztóvédelmi joghoz, amiből a szakdolgozatomat írtam. Csirkeemberként dolgozni tehát nagyon fontos tapasztalatszerzés. Pár év múlva majd szeretnék ügyvédjelöltként dolgozni, de ehhez addig össze kell gyűjtenem annyi pénzt, hogy ki tudjam fizetni leendő munkaadómnak az alkalmazásom költségeit. Most még kevés a pénzem, így csak napi egy órás munkaviszonyt tudnék fizetni, ezért a kötelező gyakorlati időm a három helyett huszonnégy évre nyúlna, ami kicsit hosszú.” – fejezi be Balázs.

Anna közgazdászként fejezte be tanulmányait Pécsett. Ő most bébiszitterként dolgozik, egy budai családnál felügyel két gyerekre. „Szeretem ezt a munkát, szakmailag nagyon hasznos megfigyelni azt, hogy a homokozóban milyen alkufolyamatok révén jönnek létre az ügyletek a gyerekek között. Egész kis mikroökonómiai tanulmány ez, ami később nagyon jól jöhet valamikor.” – mondja lelkesen.

Anti nyelvészként diplomázott Pesten. Most egy fogorvosi rendelőt hirdet egy nagy fognak öltözve a budapesti metróállomások környékén. Anti szerint sok ember el sem tudja képzelni, ez a munka mennyire közel áll a nyelvészethez: „Az ember kiejtését, az úgynevezett artikulációs bázist nagyban meghatározza, hogy milyen állapotban van a száj, a fogak. A beszédhibáknak sokszor oka valamilyen fogászati rendellenesség. Szívesen mesélek ezekről a dolgokról szórólapozás közben annak, aki meghallgat. És majd valamikor ezt a területet szeretném kutatni” Anti azonban rossz munkatapasztalatokat is szerzett, amikor múltkor két rosszindulatú fiatal lelökte őt az egyik aluljáróba vezető lépcsőn. „A nagy fog jelmez, amit viselek, szerencsére megvédett, így csak kisebb sérüléseket szenvedtem.” – teszi hozzá Anti derűsen.