Tacskó Muki blogja

Közérdekű adatnak minősülnek-e Isten jövőre vonatkozó tervei, elképzelései, például, hogy mikor tervez nagyobb katasztrófákat, vagy éppen jótéteményeket az emberekkel? – áll egy, az adatvédelmi biztoshoz forduló állampolgár beadványában. „Lesz-e valóban Jézus harmadik eljövetele, és ha igen, mikor? Mikor áll meg a globális felmelegedés? Ki lesz XVI. Benedek pápa utódja?” Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tenne még fel a beadványozó Istennek, amennyiben erre lehetősége volna.

Dr. Jóri András adatvédelmi biztos válaszlevelében írt állásfoglalása szerint az Isten kezelésében lévő adatok közérdekűnek minősülnek, mivel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. § 4. pontja szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint Isten egyértelműen közfeladatot ellátó személy, hiszen számtalan ember életében tölt be fontos, sőt központi szerepet nemcsak Magyarországon hanem világszerte is. Erre utal az egyházak állami finanszírozása is, azaz, hogy az állam is támogatja az Istent támogató szervezeteket. Ennek okán pedig bármilyen, Isten kezelésében lévő információ közérdekű, ezért kérésre nyilvánossá kell tenni azokat az állampolgárok számára.

„Aggályos azonban az a jelenleg fennálló helyzet, hogy amennyiben a kezelésében lévő közérdekű adatok megismerése iránti igényt Isten elutasítja, úgy az ennek kikényszerítésére kezdeményezett pert jelenleg nincs ki ellen megindítani, mivel a magyar perjog szerint Isten nem rendelkezik perbeli jogképességgel, így alperes sem lehet. Emiatt az információszabadsághoz fűződő alapvető alkotmányos jog is sérül. Felkértem ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot arra, hogy ezt a helyzetet orvosolják. A minisztérium válaszában tájékoztatott, hogy felvetésemet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény soron következő módosításakor fontolóra veszik” – fejezi be állásfoglalását dr. Jóri András adatvédelmi biztos.

Akinek tetszett a „Homoszexuálissá tesz a Tüskevár olvasása” című tanulmány, az ezért a műért is rajongani fog. Én speciel sírva röhögtem rajta.

forrás: tuskevar.blog.hu

Január 22-én ünnepeljük a Magyar kultúra napját. Ennek apropóján gyűjtöttem össze olyan jelentős magyar irodalmi műveket, amelyekben az étkezés, a főzés öröme (vagy ezen örömök hiánya) kiemelt szerephez jut, amelyektől a gyomor megkordul, vagy éppen felfordul …A válogatás fő szempontja az volt, hogy a művek mindegyikében legyen valamilyen jellegzetes gasztronómiai részlet, ugyanakkor a válogatás alapját nem képezték az irodalmi igénnyel megírt szakácskönyvek.

Következzék tehát az Étel ÉS Irodalom!

1. Krúdy Gyúla művei –  A békebeli zsírsercegés

A dobogó első helyét természetesen Krúdy Gyula művei, elsősorban az Isten veletek, ti boldog Vendelinek című novellája kapja: ebből az írásból készült Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének híres éttermi jelenete, tudják: összeolvadó zsírcseppek a húslevesben, velős csont (a novellában „velős konc”) és Vendelin barátom. Krúdy egyébként még számos más úgynevezett „gyomor-novellát” is írt, legtöbbje a Boldogult úrfikoromban című kötetben található. Mindegyike olyan, amelynek olvasása közben garantáltan kiosonunk a konyhába falni valamit…

2. Móricz Zsigmond: Tragédia – All you can eat magyar módra

A magyartanárok Jolly Jokere, erre még a mobiljukat az asztal alatt nyomogató kamaszok is felkapják a fejüket: „Figyeld már, a hülye paraszt halálra zabálja magát!” Persze ezek a fiúk, lányok is felnőnek egyszer és a céges vacsorákon ők is megpróbálják kizabálni az „öreg Sarudyt”, azaz a főnöküket, illetve a céget a vagyonából. Illetve a rendszerváltás táján nem volt ritka Bécsben, hogy busznyi magyar turistacsoportok lettek rosszul az első „all you can eat” élményük után. De ne feledkezzünk meg Móricz Kivilágos kivirradtig című regényéről sem, ami szintén egy végtelenített kosztolás. És persze isznak is benne végig a magyar urak, mint a gödény.

3. Parti Nagy Lajos: A hullámzó Balaton – vomitóriumi figurák

Ebből a novellából készült az utóbbi évek legnagyobb magyar filmsikere, Pálfi György Taxidermiája, illetve annak második „története” Balatoni Kálmán evőbajnokról. A zabálás  mint sport és  versenyszám közti párhuzam tökéletes végig vitele repíti ezt a borzongató írást gasztronómiai olvasmánylistánk bronzérmes helyére.

4. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim – ételmegvonás = életmegvonás?

Váratlannak tűnhet az evésről szóló listán Faludy György önéletírása, amelyen az evés helyett inkább az éhezés, sőt éhenhalás motívuma vonul végig. Faludy először 1938-ban emigrált Franciaországba, ahol mint magyar állampolgárt a háborús hangulat miatt nem látták szívesen, munkát nem vállalhatott. Leírása szerint sokszor hónapokon át csak üres kukoricakását evett feleségével. Időnként azonban egy-egy gazdag barátja meghívta őket vacsorázni, amit az állandó éhezés miatt az evés után rögtön ki is hánytak. A költő negatív gasztronómiai karrierje azonban itt nem ér véget: 1949-től három éven át a recski munkatáborban raboskodott. Itt a fejadag napi 1200 kilókalória volt (kb. 5 darab érett banán kalóriaértékének fele meg), e táplálkozás mellett kellett a raboknak a napi 12-14 óra kényszermunkát, jellemzően kőtörést végezniük. A tábort azok élték túl, akik esténként filozófiáról, irodalomról, történelemről beszélgettek, ezzel is elterelve figyelmüket állandó éhségükről. Faludy és társai így jöttek rá, hogy az embert nem az étel, hanem a szellem tartja életben… „Aki nem beszél Platónról, annak meg kell halnia. Keats verseinek szavalása immunizál a tífuszbaktériumok ellen.” – írja Faludy.

5. Magyar népmesék: Kőleves – a leveskockák őse

Jöjjön valami egyenes a magyar néplélekből is: a szegény legény egy kőből főz ízletes levest a pórnép jelentős megvezetésével. Aki nem ismeri, olvassa el, vagy nézze meg!

6. Petri György: A hagyma szól – Filozofikus rántottakészítés versben

És itt a bizonyíték arra, hogy versben is lehet főzésről írni, sőt közben mély filozófiai gondolatokat is csepegtetni az olvasó lelkének tányérjára. A vers elolvasása után garantáltan minden hagymapucoláskor és rántotta elkészítésekor eszünkbe fog jutni Petri György! De erről ne tovább, mert:

„Jobb nékünk – mintsem ostromolni elzárt / füleket – szónk rekesztve egyesülni / a rántotta nagy mártíriumában”

7. Kosztolányi Dezső: Omelette á Woburn – molekuláris gasztronómia

Ha valaki keveredett már be véletlenül puccos étterembe külföldön, ahol evés közben végig azon gondolkodott, vajon ki tudja-e fizetni a számlát, annak feltétlenül el kell olvasnia ezt a novellát. A főhős Esti Kornél ugyanis pontosan így járt még fiatalkorában Svájcban. Csak gyorsan enni akart valami egyszerűt, de olyan helyre került, ahol egyszerre nyolc pincér szolgálta fel neki a megrendelt – rántottát. De meséljen maga Kosztolányi: „Amint a födőt levették a tálról, a diák nem mindjárt mert bele nézni, csak később. A történtek után azon se csodálkozik, ha a rántotta közepébe egy diónagyságú gyémántot sütnek, oldalt egy rubinttal meg egy zafirral s így csalódottan állapította meg, hogy az omlette á Woburn olyan, mint az a rántotta, melyet édesanyja szokott készíteni.”

8. Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról – állatvédők előnyben

A mű főszereplője Gazsi, a faluvégi szolga egész életében csak egy jó nyúlpaprikásra vágyik. Amikor végre teljesülne az álma, megszánja a nyulat, így lemondva a nyúlpaprikásról. A nyulat megszelídíti, Paprikásnak nevezi el és cirkuszi kunsztokra tanítja. Gazsi alázatból, könyörületből lemond a zabálás öröméről – így válik szentté.

9. Hamvas Béla: A rántottleves – bonyolult étel, bonyolult élet

A legjobb étkek titka, azok egyszerűségében rejlik – állítja ebben az írásában Hamvas. Éljen tehát a rántottleves, amely csak zsír, liszt és só. „Ha az ember természeti lény lenne, az abszolút táplálék nem lehetne más, mint a gyümölcs. De tudjuk, hogy származásunk szerint nagyobbik felében a természeten túlról valók vagyunk, és igazi humánus ételeinket magunknak kell megcsinálni. Az ételek rafinált volta lépést tart életünk bonyolultságával, és bizonyosnak látszik, hogy életünkben sok szövevény első oka valamely szövevényes étel.”

Meg kell még említsük Hamvastól A bor filozófiáját is, ahol rengeteg szó esik a különféle borok és ételek harmóniájáról, és amely mű érthetetlen módon a közismerten tudattompító alkoholban fedezi fel a transzcendenciát.

10. Koháry István: Embernek ételében mértékletesnek kell lenni – mozizás a börtönben

És a végére következzék egy igazi csemege a barokk irodalom korából. Koháry István labanc főurat még Thököly Imre záratta be Munkács várába, Koháry itt kezdett el verseket írni. Egyik ilyen művében hosszasan ír le álmodozva egy hatalmas lakomát, hogy aztán a vers végére barokkos agyafúrtsággal a mértékletesség erényénél lyukadjon ki. „Nemcsak húsfélére, hanem kecsegére s halra is van gondom, / Jó étket főzhetni, halbul készíthetni, hiszem, régen mondom, Nem mindennek gyomra vágyódik az húsra, magam is jól tudom.”

A cikk a diningguide.hu magyar kultúra napját a film és evés illetve színház és evés szemszögéből megünneplő cikksorozatának második része.  

Megjelent a Futrinka Egyesület 2011-es határidőnaplója. Az Egyesület tagjai a magyar vizslák, tacskók és német dogok hivatalos fajtamentői.

Ez egy A5 méretű, igényes, jó minőségű, spirálozott, heti bontású határidőnapló, mely a szokásos naptár és jegyzetoldalak mellett állatvédelemmel kapcsolatos gondolatokat, idézeteket, valamint igényes színes fotókat tartalmaz.

Futrinka Egyesület