Az utóbbi években számtalan honfitársukat hurcolták meg úgynevezett korrupciós ügyekben. Ezekben a sajnálatos esetekben az érintettek a rájuk bízott közpénzből valamennyit eltettek maguknak cserébe azért, hogy segítették, meggyorsították a közpénz felhasználását. Mai jogfelfogásunk alapján ez bűncselekmény, ugyanakkor ezen ügyek érintettjeire evangelistaként is lehet tekinteni, akik kitérkövezték nekünk a közpénzről való új felfogás első néhány négyzetméterét. Az ő nyomukon írásommal kísérletet teszek az IKER, azaz az Igazságos Közpénz Elosztási Rendszer bevezetésére.
A közpénz azé, aki megműveli
Unásig ismert tény, hogy a közpénz közös pénz, a mi pénzünk. Ugyanakkor teljesen természetes, hogy amennyiben valaki sikerrel kezeli a pénzünket, azt díjazás illeti meg. Jutalékot kap a brókerünk, ha sikeresen kezeli a pénzünket, a bankunk mindenféle díjakat számol fel azért, hogy ott tartjuk a vagyonunkat, az építési vállalkozó profitot tesz zsebre azért, hogy a mi pénzünkből házat épít nekünk. Érthetetlen tehát, hogy teljesen hasonló esetekben miért pont politikusainkkal, választott tisztségviselőinkkel vagyunk szűkkeblűek! Mintha az óvónőktől sajnálnák az egész napra rájuk bízott gyermekünk mosolyát!
Az IKER-rendszer alapja, hogy az alábbiak szerinti szigorú feltételek mellett egyfajta sikerdíjként jár a közpénzből annak, aki azt sikeresen forgatja.
Az IKER-díj mértéke, a jogosultak köre
Az IKER-rendszerben a sikeresen felhasznált közpénz 10 %-át sikerdíjként kell kifizetni azoknak, akik részt vettek a folyamatban és azért jogi, vagy politikai felelősséget viselnek. Egy önkormányzat esetében ezek elsősorban a képviselő-testület tagjai. Amennyiben például egy megyei jogú városban informatikai eszközöket szereznek be 620 millió forintért, úgy a 31 tagú képviselő-testület tagjai ezen beszerzés után fejenként kétmillió forintra jogosultak. Természetesen az önkormányzat gondoskodhat arról, hogy a folyamatban résztvevő egyéb érintettek is egyéb jogcímen, de anyagilag részesüljenek a sikerből (pl. az önkormányzati dolgozók dolgozói célprémium jogcímén).
A 10%-os részesedési mérték nem magas (vessük össze a hasonló ügyekben előforduló akár 50-80%-os „alkotmányos költségekkel”), ugyanakkor kellően motiválóan hat.
Az IKER-díj mértékénél még említést kell tenni az „alacsonyabb ár” elvéről, amelynek alapján, ha a fenti példa szerinti közbeszerzésre érkezik egy 500 milliós ajánlat is, akkor az IKER-díjat ez alapján kell kiszámítani, hiába fogadta el végül a képviselő-testület a magasabb árajánlatot, mint kedvezőbbet. Ezzel elejét lehet venni a túlárazásoknak.
(A képen: önkormányzati képviselők IKER-díjat ünnepelnek.)
A kifizetés időpontja, adózás
A fenti példánál maradva az IKER-díjra való jogosultság akkor nyílik meg, ha a szerződést megkötötték és az önkormányzat kifizette a vállalkozói díjat. Ebben az esetben az önkormányzati képviselők a Magyar Államkincstárnál vezetett IKER-számlájára kell utalni a megfelelő összeget. Az adott összeget azonban csak a szerződés teljesítésétől számított öt év elteltével lehet kifizetni, és csak akkor, ha a szerződéssel kapcsolatban jótállási, vagy szavatossági igényt nem kellett érvényesíteni, vagy egyéb polgári, vagy büntetőeljárás sem indult.
A díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért az összevont adóalapba tartozik. A díjra való jogosultság öröklődik, ezért abból az örökösök is részesülhetnek a fenti feltételek esetén.
E feltételek érdekeltté teszi a képviselőket abban, hogy a szerződés valóban megfelelően, szerződésszerűen teljesüljön.
Az IKER előnyei
Jelen szabályozási koncepció robosztus módon fekteti le a közpénzről való gondolkodás merőben újszerű alapjait. A bemutatott rendszer nagyban növelné az ország versenyképességét, átláthatóvá tenné a közpénz felhasználását, professzionalizálná a politikusok, választott képviselők tevékenységet és javítana e szakma jelenlegi lenézett, „borravalós” státuszán. Az IKER tehermentesítené az igazságszolgáltatást is, hiszen a folyamat legális mederbe terelésével a jelenleg korrupciós ügyként kezelt tényállások nagy részében nem kellene eljárást indítani.
E koncepció azonban minden kérdésre nem ad választ, így pl. azokra az esetekre, amikor a közpénz felhasználása nem egy önkormányzat által, vagy nem közbeszerzés keretében történik. Bízom azonban abban, hogy jelen munkám által elindított közös gondolkodás koherens rendszert hoz majd létre.