A megdöbbentő kérdést a PETA nevű állatvédő szervezet és az Amnesty International közös, magyarországi sajtótájékoztatón tette fel. A február 22-én tartott eseményen elhangzott: nyílt titok immár, hogy az igazán jó, magyar paprikakrémek elkészítéséhez idős, alföldi
parasztembereket kell a készítményekbe darálni, jóllehet ezt az összetevőt a Magyar Élemiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) nem tartalmazza.
A sajtótájékoztatón rejtett kamerás felvételeket mutattak be, amelyeken idős, magyar bácsik arról tárgyalnak ismeretlen személyekkel, hogy mennyiért mennének a „darálóba”. Ben Halström, az Amnesty International programvezetője elmondta, hogy a gyártók emberei általában két megoldást ajánlanak az általában rossz anyagi körülmények közt élő áldozatoknak. Az egyik szerint az öregek egyösszegű kifizetést kapnak, és a cég csak halálukkor dolgozza fel őket, addig élvezhetik a kapott összeget. A másik megoldás esetében a hozzátartozóknak teljesítik a kifizetést, az alapanyag azonnali feldolgozása mellett. Az összeg pedig nem kevés, mert egy kifejlett, hetven év feletti, Baja környéki öregért a gyártók ügynökei megadnak 150-200 ezer forintot is, egy kalocsaiért valamivel többet. Ha az alapanyag pedig erős dohányos, sőt még alkoholista is, az ára akár a 600 ezer forintot is elérheti, ezek a tulajdonságok ugyanis érdekes, pikáns ízt adnak a készítménynek.
Ben Halström bejelentette: jövő héten újabb sajtótájékoztatót tartanak, ezúttal a parasztnéniket fenyegető veszélyekről.

munkáltatók részéről tapasztalt folytatólagos jogsértésre, nemi diszkriminációra.
diákokat, mind a nyugdíjasokat kiszoríthatják a munkát lényegesen olcsóbban is vállaló, a döntésért lelkesedő transzvesztiták. Az étterem problémás vezetőjét nyilatkozata után önismereti csoportban való részvételre kötelezte a tulajdonos, illetve felhívták figyelmét, hogy ideje megbarátkoznia a szoknyával.
Növénykertben létrehozott tengerimalac-várost a látogatók és a tengerimalacok legnagyobb örömére.
Mint Csurka nyílt levelében beszámol róla, ma már bizonyított tény, hogy a bohócok nem az emberi faj képviselői, így nem is lehetnek annak kisebbségben élő tagjai. Csurka genetikai vizsgálatokra hivatkozva állítja, hogy a faj képviselői természetüknél fogva pusztításra és ármánykodásra vannak programozva. Ennek bizonyítéka például a hatalmas, vörös gömborr, amiről sokáig azt akarták elhitetni, hogy pingponglabda, a földi viszonyokhoz mérve természetellenesen nagy láb és a csipogó, marsbéli hang. Csurka felhívta a figyelmet arra is, hogy ha nem is lennének az említett kikezdhetetlen kutatási eredmények, a bohócok társadalmat züllesztő magatartására akkor se volna mentség, hiszen ki látott már kőműves, postás vagy éppenséggel bányász bohócot? A bohócok kizárólag az Amerikát kiszolgáló show businessben és a napjainkban különösen rosszhírű orvosi körökben tevékenykednek.