2011.02.21.
07:58

Írta: Tacskó Muki

Miért olvassunk Kuruc Infót?

Nem, ne várjon most senki az elején hosszú, mesterséges kertelést retorikai adalékanyagokkal, rögtön a közepébe vágok: azért szeretem a Kuruc Infó nevű hírportált, mert fikciós irodalomnak kitűnő olvasnivaló. Kitűnő, csakúgy, mint a magyar nyomtatott és internetes politikai (eufemizmussal: „közéleti”) lapok nagy része (Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap,  Heti Válasz, 168 óra, Barikád), amelyek szintén a fikciós irodalom kategóriájába esnek, és ha könyvként árulnák őket, akkor a „Mese, Fantasy, Sci-Fi” szekcióban tartanák őket a könyvesboltok. Csak a Gyűrűk ura elolvasása után az épeszű olvasó nem várja, hogy hobbitokkal fusson össze a Ferenciek terén és Frodó kérjen tőle egy szál cigit.   De ha a Magyar Nemzet megírná, hogy jövőre egy titkos terv szerint az EU még a katolikus papoknak is meg akarja tiltani a gyerekszülést, azon a célközönség még komolyan be is pöccenne.  Illetve a legtöbb Népszabi olvasó tényleg elhiszi, hogyha valamelyik órabérben fizetett félőlény egy újságcikkben a FIDESZ vezette Magyarországot Észak-Koreának vizionálja, akkor minden demokratának valóban max. 20 kg-os csomaggal és egynapi hideg élelemmel kell várnia a kilakoltatást. 

Bolond beszéd, de van benne antiszemitizmus

Mégis, mivel emelkedik ki akkor a Kuruc Infó ebből a mezőnyből? A Kuruc egy percig nem próbálja a tényszerűségnek még a látszatát sem kelteni. Minden egyes szalagcíme, mondata és fotója az egész sajtóterméket a szür- és hiperrealitás magasába emeli. Ők azok, akik még az el sem követett gyilkosság előestéjén tudják és megírják, hogy az elkövető bizony cigány lesz. Ők azok, akik hosszú, heteken át tartó nyilvános vitát folytatnak a holokausztról egy általuk is nevesnek tartott történésszel, majd a vége felé kimutatják róla, hogy az mégsem történész, hanem egy csaló. Ők azok, akik Hitler jóságának bizonyítására lehoznak arról egy hosszú cikket, hogy a diktátor fiatalon sokáig szerelmes volt egy lányba, megszólítani azonban nem merte…

Az értelmes olvasó tehát megnyugodva dőlhet hátra a Kuruc olvasása közben, minden elővigyázatosságot félretehet, mert egyetlen kommunikációs trükkel sem fog találkozni, (zsurnalisztikai stílus, kiegyensúlyozott hangnem) amivel a lap hitelesnek akarna tűnni. A Kuruc olvasása közben minden különösebb gondolati erőfeszítés nélkül átélhető tehát, hogy amit olvasunk, annak a fele sem igaz. Mintha mesét olvasnánk. És ez igazán pihentető.

Nyomokban igazságot tartalmazhat

Félreértés ne essék, a többi politikai lapról is ugyanez mondható el, azaz tartalmuknak a fele sem igaz, csak ők ezt az újságírói szakma trükkjeinek használatával jól leplezik. És itt jutunk el a magyar közéleti újságok legnagyobb bűnéhez: valóságtöredékeket, párhuzamos világokat, hiperreáliákat árulnak olvasóiknak, azokat igaznak hazudva. „Nyomokban igazságot tartalmazhat” – ezt a figyelmeztetést kellene nyomtatni a magyar közéleti sajtótermékek nagy részére, mint az élelmiszerekre a tejtermékkel kapcsolatban. Ezek a lapok újra és újra trashreality-ket adnak el olvasóiknak a szituációs komédia elemeivel ötvözve, ráadásul iszonyú fantáziaszegény módon általában ugyanazt a szituációt variálják. Az egyik legtöbbször feldolgozott téma (mém) pedig az, hogy Magyarországon nincs demokrácia (illetve az ellenkező oldal szerint minden álomszerűen működik).  Nyolc évig ezt az adást hitték el a FIDESZ fogyasztói, most pedig hiszik el az MSZP előfizetői a megfelelő médiumoknak köszönhetően. Na most itt a formállogika szabályai szerint akkor valaki valakit átver. Aki ma magyar politikai lap szavára ad, az olyan, mint azok, akik anno pénzt gyűjtöttek Isaura rabszolgaságból való felszabadítására, vagy akik elhiszik, hogy a Benkő feleséget keres című valóságshow-ban tényleg komoly szerelmek szövődtek. Vagy olyan, mint azok, akik egy álhír-blog híreinek rendszeresen bedőlnek.  

Ne vess el semmit, amíg nem értetted meg, ne fogadj el semmit, amíg nem értetted meg

És most itt nem a mátrixdumát akarom tolni, meg hogy minden dolognak több olvasata van, de az azért mégiscsak abszurdum, hogyha egy közéleti témát tényleg alaposan meg akar ismerni az ember, akkor legalább öt különböző sajtóterméken végig kell rágja magát. És sokszor így se jut eredményre. Botrány például az, hogy a médiatörvényről az eddigi legértelmesebb elemzést nem a sajtóban lehetett olvasni, hanem egy blogon 

A Kuruc Infó azonban ebben a bűnben nem osztozik. Van ennél neki sokkal nagyobb bűne. Méghozzá az, hogy valóban komoly és fontos témákat tesz abszolút nevetségessé és ellenszenvessé a nagyközönség szemében gyűlölködő és morbid vicclaphoz illő stílusával. Ilyen például a leszakadó társadalmi csoportokkal kapcsolatos feszültség (a Kuruc szóhasználatában „cigánybűnözés”), a magyar kultúra elfeledése, vagy az ország szuverenitásának fokozatos elvesztése. És így lesz a nagy hazaszeretetből: antimagyarizmus 

A háttérhatalmak pedig közben mosolyogva dörzsölik a kezüket …

 

413 komment · 7 trackback

Címkék: magyar hírlap magyar nemzet népszabadság kuruc.info heti válasz jobbik újságírás 168 óra figyelő közéleti lapok médiáról mukival politikáról mukival irodalmi elemzések a tacskomuki.blog.hu oldalon háttérhatalmak magyar újságírás

2011.02.01.
07:54

Írta: Tacskó Muki

Isten jövőre vonatkozó tervei közérdekű adatok az adatvédelmi biztos szerint

Közérdekű adatnak minősülnek-e Isten jövőre vonatkozó tervei, elképzelései, például, hogy mikor tervez nagyobb katasztrófákat, vagy éppen jótéteményeket az emberekkel? – áll egy, az adatvédelmi biztoshoz forduló állampolgár beadványában. „Lesz-e valóban Jézus harmadik eljövetele, és ha igen, mikor? Mikor áll meg a globális felmelegedés? Ki lesz XVI. Benedek pápa utódja?” Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tenne még fel a beadványozó Istennek, amennyiben erre lehetősége volna.

 

Dr. Jóri András adatvédelmi biztos válaszlevelében írt állásfoglalása szerint az Isten kezelésében lévő adatok közérdekűnek minősülnek, mivel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. § 4. pontja szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint Isten egyértelműen közfeladatot ellátó személy, hiszen számtalan ember életében tölt be fontos, sőt központi szerepet nemcsak Magyarországon hanem világszerte is. Erre utal az egyházak állami finanszírozása is, azaz, hogy az állam is támogatja az Istent támogató szervezeteket. Ennek okán pedig bármilyen, Isten kezelésében lévő információ közérdekű, ezért kérésre nyilvánossá kell tenni azokat az állampolgárok számára.

 

„Aggályos azonban az a jelenleg fennálló helyzet, hogy amennyiben a kezelésében lévő közérdekű adatok megismerése iránti igényt Isten elutasítja, úgy az ennek kikényszerítésére kezdeményezett pert jelenleg nincs ki ellen megindítani, mivel a magyar perjog szerint Isten nem rendelkezik perbeli jogképességgel, így alperes sem lehet. Emiatt az információszabadsághoz fűződő alapvető alkotmányos jog is sérül. Felkértem ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot arra, hogy ezt a helyzetet orvosolják. A minisztérium válaszában tájékoztatott, hogy felvetésemet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény soron következő módosításakor fontolóra veszik” – fejezi be állásfoglalását dr. Jóri András adatvédelmi biztos.

 

31 komment

Címkék: adatvédelem isten közérdekű adatok információszabadság adatvédelmi biztos jóri andrás közérdekű adatok nyilvánossága normakövetés tacskó mukival információs jogok

2011.01.24.
07:58

Írta: Tacskó Muki

Tüskevár updated! Harry Potter vs. Tüskevár

Akinek tetszett a „Homoszexuálissá tesz a Tüskevár olvasása” című tanulmány, az ezért a műért is rajongani fog. Én speciel sírva röhögtem rajta.

forrás: tuskevar.blog.hu

Szólj hozzá!

Címkék: harry potter tüskevár fekete istván irodalmi elemzések a tacskomuki.blog.hu oldalon

2011.01.19.
07:58

Írta: Tacskó Muki

TOP 10 magyar evős könyv - Étel ÉS Irodalom!

Január 22-én ünnepeljük a Magyar kultúra napját. Ennek apropóján gyűjtöttem össze olyan jelentős magyar irodalmi műveket, amelyekben az étkezés, a főzés öröme (vagy ezen örömök hiánya) kiemelt szerephez jut, amelyektől a gyomor megkordul, vagy éppen felfordul …A válogatás fő szempontja az volt, hogy a művek mindegyikében legyen valamilyen jellegzetes gasztronómiai részlet, ugyanakkor a válogatás alapját nem képezték az irodalmi igénnyel megírt szakácskönyvek.

Következzék tehát az Étel ÉS Irodalom!

1. Krúdy Gyúla művei –  A békebeli zsírsercegés

A dobogó első helyét természetesen Krúdy Gyula művei, elsősorban az Isten veletek, ti boldog Vendelinek című novellája kapja: ebből az írásból készült Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének híres éttermi jelenete, tudják: összeolvadó zsírcseppek a húslevesben, velős csont (a novellában „velős konc”) és Vendelin barátom. Krúdy egyébként még számos más úgynevezett „gyomor-novellát” is írt, legtöbbje a Boldogult úrfikoromban című kötetben található. Mindegyike olyan, amelynek olvasása közben garantáltan kiosonunk a konyhába falni valamit…

2. Móricz Zsigmond: Tragédia – All you can eat magyar módra

A magyartanárok Jolly Jokere, erre még a mobiljukat az asztal alatt nyomogató kamaszok is felkapják a fejüket: „Figyeld már, a hülye paraszt halálra zabálja magát!” Persze ezek a fiúk, lányok is felnőnek egyszer és a céges vacsorákon ők is megpróbálják kizabálni az „öreg Sarudyt”, azaz a főnöküket, illetve a céget a vagyonából. Illetve a rendszerváltás táján nem volt ritka Bécsben, hogy busznyi magyar turistacsoportok lettek rosszul az első „all you can eat” élményük után. De ne feledkezzünk meg Móricz Kivilágos kivirradtig című regényéről sem, ami szintén egy végtelenített kosztolás. És persze isznak is benne végig a magyar urak, mint a gödény.

3. Parti Nagy Lajos: A hullámzó Balaton – vomitóriumi figurák

Ebből a novellából készült az utóbbi évek legnagyobb magyar filmsikere, Pálfi György Taxidermiája, illetve annak második „története” Balatoni Kálmán evőbajnokról. A zabálás  mint sport és  versenyszám közti párhuzam tökéletes végig vitele repíti ezt a borzongató írást gasztronómiai olvasmánylistánk bronzérmes helyére.

4. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim – ételmegvonás = életmegvonás?

Váratlannak tűnhet az evésről szóló listán Faludy György önéletírása, amelyen az evés helyett inkább az éhezés, sőt éhenhalás motívuma vonul végig. Faludy először 1938-ban emigrált Franciaországba, ahol mint magyar állampolgárt a háborús hangulat miatt nem látták szívesen, munkát nem vállalhatott. Leírása szerint sokszor hónapokon át csak üres kukoricakását evett feleségével. Időnként azonban egy-egy gazdag barátja meghívta őket vacsorázni, amit az állandó éhezés miatt az evés után rögtön ki is hánytak. A költő negatív gasztronómiai karrierje azonban itt nem ér véget: 1949-től három éven át a recski munkatáborban raboskodott. Itt a fejadag napi 1200 kilókalória volt (kb. 5 darab érett banán kalóriaértékének fele meg), e táplálkozás mellett kellett a raboknak a napi 12-14 óra kényszermunkát, jellemzően kőtörést végezniük. A tábort azok élték túl, akik esténként filozófiáról, irodalomról, történelemről beszélgettek, ezzel is elterelve figyelmüket állandó éhségükről. Faludy és társai így jöttek rá, hogy az embert nem az étel, hanem a szellem tartja életben… „Aki nem beszél Platónról, annak meg kell halnia. Keats verseinek szavalása immunizál a tífuszbaktériumok ellen.” – írja Faludy.

5. Magyar népmesék: Kőleves – a leveskockák őse

Jöjjön valami egyenes a magyar néplélekből is: a szegény legény egy kőből főz ízletes levest a pórnép jelentős megvezetésével. Aki nem ismeri, olvassa el, vagy nézze meg!

6. Petri György: A hagyma szól – Filozofikus rántottakészítés versben

És itt a bizonyíték arra, hogy versben is lehet főzésről írni, sőt közben mély filozófiai gondolatokat is csepegtetni az olvasó lelkének tányérjára. A vers elolvasása után garantáltan minden hagymapucoláskor és rántotta elkészítésekor eszünkbe fog jutni Petri György! De erről ne tovább, mert:

„Jobb nékünk – mintsem ostromolni elzárt / füleket – szónk rekesztve egyesülni / a rántotta nagy mártíriumában”

 

7. Kosztolányi Dezső: Omelette á Woburn – molekuláris gasztronómia

Ha valaki keveredett már be véletlenül puccos étterembe külföldön, ahol evés közben végig azon gondolkodott, vajon ki tudja-e fizetni a számlát, annak feltétlenül el kell olvasnia ezt a novellát. A főhős Esti Kornél ugyanis pontosan így járt még fiatalkorában Svájcban. Csak gyorsan enni akart valami egyszerűt, de olyan helyre került, ahol egyszerre nyolc pincér szolgálta fel neki a megrendelt – rántottát. De meséljen maga Kosztolányi: „Amint a födőt levették a tálról, a diák nem mindjárt mert bele nézni, csak később. A történtek után azon se csodálkozik, ha a rántotta közepébe egy diónagyságú gyémántot sütnek, oldalt egy rubinttal meg egy zafirral s így csalódottan állapította meg, hogy az omlette á Woburn olyan, mint az a rántotta, melyet édesanyja szokott készíteni.”

8. Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról – állatvédők előnyben

A mű főszereplője Gazsi, a faluvégi szolga egész életében csak egy jó nyúlpaprikásra vágyik. Amikor végre teljesülne az álma, megszánja a nyulat, így lemondva a nyúlpaprikásról. A nyulat megszelídíti, Paprikásnak nevezi el és cirkuszi kunsztokra tanítja. Gazsi alázatból, könyörületből lemond a zabálás öröméről – így válik szentté.

9. Hamvas Béla: A rántottleves – bonyolult étel, bonyolult élet

A legjobb étkek titka, azok egyszerűségében rejlik – állítja ebben az írásában Hamvas. Éljen tehát a rántottleves, amely csak zsír, liszt és só. „Ha az ember természeti lény lenne, az abszolút táplálék nem lehetne más, mint a gyümölcs. De tudjuk, hogy származásunk szerint nagyobbik felében a természeten túlról valók vagyunk, és igazi humánus ételeinket magunknak kell megcsinálni. Az ételek rafinált volta lépést tart életünk bonyolultságával, és bizonyosnak látszik, hogy életünkben sok szövevény első oka valamely szövevényes étel.”

Meg kell még említsük Hamvastól A bor filozófiáját is, ahol rengeteg szó esik a különféle borok és ételek harmóniájáról, és amely mű érthetetlen módon a közismerten tudattompító alkoholban fedezi fel a transzcendenciát.

10. Koháry István: Embernek ételében mértékletesnek kell lenni – mozizás a börtönben

És a végére következzék egy igazi csemege a barokk irodalom korából. Koháry István labanc főurat még Thököly Imre záratta be Munkács várába, Koháry itt kezdett el verseket írni. Egyik ilyen művében hosszasan ír le álmodozva egy hatalmas lakomát, hogy aztán a vers végére barokkos agyafúrtsággal a mértékletesség erényénél lyukadjon ki. „Nemcsak húsfélére, hanem kecsegére s halra is van gondom, / Jó étket főzhetni, halbul készíthetni, hiszem, régen mondom, Nem mindennek gyomra vágyódik az húsra, magam is jól tudom.”

A cikk a diningguide.hu magyar kultúra napját a film és evés illetve színház és evés szemszögéből megünneplő cikksorozatának második része.  

 

8 komment

Címkék: irodalom parti nagy lajos kosztolányi dezső gasztronómia petri györgy faludy györgy hamvas béla magyar kultúra napja krúdy gyula móricz zsigmond tersánszky józsi jenő irodalom tanítás irodalompszichológia irodalmi elemzés irodalmi elemzések a tacskomuki.blog.hu oldalon gasztronómiáról mukival írások evésről gasztroirodalom