2020.01.12.
10:39

Írta: Tacskó Muki

Legyen a közpénz ellopása átlátható, de legális!

Az utóbbi években számtalan honfitársukat hurcolták meg úgynevezett korrupciós ügyekben. Ezekben a sajnálatos esetekben az érintettek a rájuk bízott közpénzből valamennyit eltettek maguknak cserébe azért, hogy segítették, meggyorsították a közpénz felhasználását. Mai jogfelfogásunk alapján ez bűncselekmény, ugyanakkor ezen ügyek érintettjeire evangelistaként is lehet tekinteni, akik kitérkövezték nekünk a közpénzről való új felfogás első néhány négyzetméterét. Az ő nyomukon írásommal kísérletet teszek az IKER, azaz az Igazságos Közpénz Elosztási Rendszer bevezetésére.

A közpénz azé, aki megműveli

Unásig ismert tény, hogy a közpénz közös pénz, a mi pénzünk. Ugyanakkor teljesen természetes, hogy amennyiben valaki sikerrel kezeli a pénzünket, azt díjazás illeti meg. Jutalékot kap a brókerünk, ha sikeresen kezeli a pénzünket, a bankunk mindenféle díjakat számol fel azért, hogy ott tartjuk a vagyonunkat, az építési vállalkozó profitot tesz zsebre azért, hogy a mi pénzünkből házat épít nekünk. Érthetetlen tehát, hogy teljesen hasonló esetekben miért pont politikusainkkal, választott tisztségviselőinkkel vagyunk szűkkeblűek! Mintha az óvónőktől sajnálnák az egész napra rájuk bízott gyermekünk mosolyát!

Az IKER-rendszer alapja, hogy az alábbiak szerinti szigorú feltételek mellett egyfajta sikerdíjként jár a közpénzből annak, aki azt sikeresen forgatja.

Az IKER-díj mértéke, a jogosultak köre

Az IKER-rendszerben a sikeresen felhasznált közpénz 10 %-át sikerdíjként kell kifizetni azoknak, akik részt vettek a folyamatban és azért jogi, vagy politikai felelősséget viselnek. Egy önkormányzat esetében ezek elsősorban a képviselő-testület tagjai. Amennyiben például egy megyei jogú városban informatikai eszközöket szereznek be 620 millió forintért, úgy a 31 tagú képviselő-testület tagjai ezen beszerzés után fejenként kétmillió forintra jogosultak. Természetesen az önkormányzat gondoskodhat arról, hogy a folyamatban résztvevő egyéb érintettek is egyéb jogcímen, de anyagilag részesüljenek a sikerből (pl. az önkormányzati dolgozók dolgozói célprémium jogcímén).

iker-unnep.jpgA 10%-os részesedési mérték nem magas (vessük össze a hasonló ügyekben előforduló akár 50-80%-os „alkotmányos költségekkel”), ugyanakkor kellően motiválóan hat.

Az IKER-díj mértékénél még említést kell tenni az „alacsonyabb ár” elvéről, amelynek alapján, ha a fenti példa szerinti közbeszerzésre érkezik egy 500 milliós ajánlat is, akkor az IKER-díjat ez alapján kell kiszámítani, hiába fogadta el végül a képviselő-testület a magasabb árajánlatot, mint kedvezőbbet. Ezzel elejét lehet venni a túlárazásoknak.

(A képen: önkormányzati képviselők IKER-díjat ünnepelnek.)

A kifizetés időpontja, adózás

A fenti példánál maradva az IKER-díjra való jogosultság akkor nyílik meg, ha a szerződést megkötötték és az önkormányzat kifizette a vállalkozói díjat. Ebben az esetben az önkormányzati képviselők a Magyar Államkincstárnál vezetett IKER-számlájára kell utalni a megfelelő összeget. Az adott összeget azonban csak a  szerződés teljesítésétől számított öt év elteltével lehet kifizetni, és csak akkor, ha a szerződéssel kapcsolatban jótállási, vagy szavatossági igényt nem kellett érvényesíteni, vagy egyéb polgári, vagy büntetőeljárás sem indult.

A díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért az összevont adóalapba tartozik. A díjra való jogosultság öröklődik, ezért abból az örökösök is részesülhetnek a fenti feltételek esetén.

E feltételek érdekeltté teszi a képviselőket abban, hogy a szerződés valóban megfelelően, szerződésszerűen teljesüljön.

Az IKER előnyei

Jelen szabályozási koncepció robosztus módon fekteti le a közpénzről való gondolkodás merőben újszerű alapjait. A bemutatott rendszer nagyban növelné az ország versenyképességét, átláthatóvá tenné a közpénz felhasználását, professzionalizálná a politikusok, választott képviselők tevékenységet és javítana e szakma jelenlegi lenézett, „borravalós” státuszán. Az IKER tehermentesítené az igazságszolgáltatást is, hiszen a folyamat legális mederbe terelésével a jelenleg korrupciós ügyként kezelt tényállások nagy részében nem kellene eljárást indítani.

E koncepció azonban minden kérdésre nem ad választ, így pl. azokra az esetekre, amikor a közpénz felhasználása nem egy önkormányzat által, vagy nem közbeszerzés keretében történik. Bízom azonban abban, hogy jelen munkám által elindított közös gondolkodás koherens rendszert hoz majd létre.

az_igazsagos_kozpenz_elosztasi_rendszer_1.png

18 komment

Címkék: közpénz közbeszerzés Igazságos Közpénz Elosztási Rendszer

2019.04.07.
08:39

Írta: Tacskó Muki

Így (ne) cenzúrázd a netedet!

Minden tilos!

Baljós árnyak gyülekeznek az internet egén. A Facebook betiltja a fehér nacionalizmust, a közösségi oldalak, keresőszolgáltatók korlátozzák az oltásellenes tartalmakat, az álhíreket, a gyűlöletbeszédet, börtön jár a kifogásolható véleményekért. Egyes országok sorra hozzák a törvényeket a holokauszttagadás, a hatalomnak nem tetsző hírek ellen.

cenzura.jpgAz online tartalomszabályozás annyira forró téma, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója a The Washington Postban közölt, március 30-án megjelent véleménycikkében kiemeli, hogy a káros tartalmak elleni harc nem varrható egyedül a nagy techcégek nyakába és a megoldáshoz kéri az egyes országok segítségét.

Ezt a segélykérést is meghallotta a Századvég Alapítvány, amikor április 3-án közzétették javaslataikat a „Facebook-cenzúra ellen” a hozzá tartozó hosszabb tanulmánnyal együtt.

A Századvég tanulmánya a szokásos konzervatív torzításokat leszámítva összeszedett, sok megállapításuk helytálló: a Facebook, illetve más online közösségi terek tartalomszabályozási gyakorlata sokszor átláthatatlan, kiszámíthatatlan, ezáltal sok esetben nem megfelelően korlátozzák a szólásszabadságot.

Fő állításuk azonban, hogy ugyanis a magyarországi szólás-, vélemény- és sajtószabadságra nézve a Facebook jelenti a fő veszélyt, a jelenlegi hazai viszonyok mellett nyilvánvalóan nevetséges.

A megoldásra tett javaslataik (például, hogy a moderációt a hazai bíróságokra, vagy hatóságokra bíznák) pedig jelen formájukban elvetendőek.

Az alábbiakban felvázolom az online tartalomszabályozás javasolt irányait, kitérve a téma fő kérdéseire.

Mit korlátozzunk?

Alapvető, de igen kontraproduktív igénye mind az egyes embereknek, mind közösségeknek, államoknak, piaci szereplőknek, hogy ne találkozzanak sehol, így az online térben sem nekik nem tetsző jelenségekkel, véleményekkel, virtuális terük legyen egy pihe-puha véleménybuborék, safe space, ahol Csipkerózsikaként álmodhatnak. Az pedig egyenesen alacsony tudatossági fokra vall, ha a nekik nem tetsző megnyilvánulásokat el is akarják hallgattatni.

Alapvető igény azonban az is, hogy véleményünket kifejezhessük, gondolatainkat  ütköztethessük, érzéseinket megoszthassuk, akkor is, ha az másoknak nem tetsző.

E két igény közül az utóbbi kiteljesedését kell támogatni az online térben is, mivel a dolgokat  nem a tiltás, elhallgatás, hanem a kommunikáció oldja meg.

Fontos szempont, hogy a korlátozható esetekről könnyen, emberi beavatkozás nélkül lehessen dönteni, legalább az első eszkalációs szinten. További szempont az is, hogy a korlátozással védett értékek univerzális emberi értékek legyenek és abban az érintettek egyéni érdekei, érzékenysége ne játsszon szerepet.

Ezért az alább kifejtett alapjogi, technológiai és pszichológiai érvek alapján a lehető legszűkebbre kell szabni az online térben tett megnyilvánulások korlátozását, azt négy esetkörre kell szorítani.

1. Erotikus, pornográf tartalom

Különösebb magyarázatra nem szorul, hogy az ilyen tartalmaknak nincsen helyük a közösségi platformokon, a pornókereső közönség elég ilyen tartalmat tud máshol találni.

2. Visszaélés személyes adattal

A hozzájárulás nélkül közzétett személyes adatokkal, elsősorban az érintett személyről készült fotókkal, videókkal való visszaélés a jogsértő online cselekmények egyik legtöbb kárt okozó formája, ezért az ilyen tevékenységek is korlátozhatóak.

3. Szellemi alkotások védelme

A tartalomkorlátozás, -tiltás egyértelműen kontraproduktív ezen a területen e tartalmak könnyű másolhatósága és netes terjeszthetősége miatt, e terület kifehéredését az elmúlt években legjobban az elérhető árú online tékák (pl. Netflix, Spotify) támogatták. Ugyanakkor a jogosultak igényét e reménytelen harcra nem lehet elvitatni.

4. Rágalmazás, becsületsértés, jóhírnév megsértése

Az ilyen online tartalmak korlátozása azok viralitása miatt szintén kontraproduktív a tapasztalatok szerint, azonban a bíróságok által megállapított jogsértések esetén elfogadható igény az érintettek részéről az ilyen tartalmak eltávolítása. Az online teret értők azonban ilyen esetekben nem a bíróságra rohannak, hanem az ügyben kialakított saját álláspontjukat teszik közzé.

Mit ne korlátozzunk?

1. Gyűlöletbeszéd

A negatív érzések, feszültségek levezetését az online térben nem szabad tiltani, mert a korlátozás e feszültségeket nem szünteti meg, csak tovább növeli a közlőben és az ilyen jellegű kommunikációt az internetes szcéna mélyebb bugyraiba, kevésbé látható helyekre tereli. A gyűlöletbeszédnek ezért semmilyen formája nem korlátozható, legyen szó akár egyszerű gyalázkodásról, akár fizikai erőszakra történő felhívásról.

A gyűlöletbeszédből esetlegesen kinövő erőszakos cselekmények kezelése rendészeti, büntetőjogi és nem tartalomszabályozási kérdés.

2. Egyes csoportok érzékenységet sértő tartalmak

landa.jpgIde tartozik az önkényuralmi rendszerek bűneinek tagadása (pl. holokauszttagadás), vagy az önkényuralmi jelképek használata. Az ezekről az eseményekről szóló diskurzus elfojtásában a tudomány- és a szólásszabadság is sérül, ugyanakkor az ellenkező oldalon nincsen jól körülhatárolható, normatív és védendő érték.

3. Álhírek

Az álhírek terjedésével, terjesztésével kapcsolatban semmilyen módon nem szabad fellépni, még ezen tartalmak hírfolyamokban, keresőtalálatokban való hátrébb sorolásával sem. Paternalista, az emberi értelmet elvitató hozzáállás, ha másnak engedjük át a döntést afelett, hogy mit hiszünk el és mit nem, legyen ez a más Mark Zuckerberg, vagy valamely moderátora, az állam, egyház, vagy „független” „tényellenőrző” szervezetek. Az ilyen tudásmonopólium soha nem vitt előre, bárki is döntött egy állítás valóságtartalmáról. Különösen a tudomány területén nincsenek végleges állítások, csak folyamatosan változó paradigmák.

Az álhírek ellen tehát nem azok korlátozásával, hanem a (média)tudatosság növelésével lehet fellépni. (Másik oldalról: az emberi butaság ellen tiltással nem lehet harcolni.)

4. Erőszakos tartalmak

Képmutatás az ilyen felvételek korlátozása, legyen szó akár emberek, akár állatok elleni erőszakról. Sok esetben az ilyen tartalmak megtekintése hívja fel valamely komoly problémára, válságra a figyelmet, a fejelfordítás luxusát tehát nem kell támogatni.

5. Minősített adatok, államtitkok

Az állam információs túlhatalmát minden szivárogtatás a transzparencia kívánatos irányába tolja, az ilyen események, mint például a Wikileaks-, vagy a Snowden-ügyek mindig élesztő kovászként hatottak a történelemre. Természetesen az egyes államok saját joghatóságuk alatt továbbra is üldözhetik e cselekményeket.

Hogyan és hogyan ne korlátozzunk?

A Századvég-tanulmány szerint a „Facebook-cenzúra” esetére is ki lehetne terjeszteni – a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonlóan – a bíróság soron kívüli eljárási szabályait, egy rövidebb eljárási időtartamot biztosítva ezzel, vagy közigazgatási hatáskörbe lehetne helyezni az ilyen ügyeket, ebben az esetben valamely hatóság – célszerűen a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság – járna el rövid határidőn belül, amely döntésével szemben a most felállítás alatt álló új közigazgatási bírósághoz lehetne fordulni, amely szintén soron kívül döntene.

Ha jól értem, a Századvég javaslata csak azokra az esetekre irányozza elő ezen eljárásrendet, amikor nem valamely tartalmat kell korlátozni, hanem csak a cenzúra ellen, azaz valamely eltávolított tartalom újbóli elérhetősége érdekében.

Nem látott azonban közelről hatósági, vagy bírósági eljárást, aki ezen elképzeléstől vár megoldást. Az online világ gyorsaságával szemben ezen eljárások nehézkességük miatt sem vehetik fel a versenyt.

Az első eszkalációs körben mind a tartalomkorlátozást, mind a tartalomkorlátozás megszüntetését hatékonyan csak a mesterséges intelligencia optohumán megoldásai tudják biztosítani, különösen akkor, ha a korlátozás csak a fent írt, legszükségesebb és általában jól eldönthető esetekben megengedett. A második, vagy többedik eszkalációs szinten az online platformok már figyelembe kell vegyék a nemzeti bíróságok döntéseit, de szintén csakis a fent írt, megengedhető korlátozások esetén. Továbbá a tartalomkorlátozás elrendelése nem megengedhető közigazgatási szervek által sem Magyarországon, sem máshol, a kellő garanciákat (ideális esetben) csakis tisztán a bírósági út biztosítja.

 

16 komment

Címkék: adatvédelem cenzúra pornográfia szerzői jog álhír gyűlöletbeszéd internetcenzúra rágalmazás becsületsértés személyes adatok Facebook Mark Zuckerberg Századvég jóhírnév megsértése online tartalomkorlátozás Hans Landa online tartalomszabályozás Visszaélés személyes adattal Szellemi alkotások védelme erőszakos tartalmak Minősített adatok

2018.06.06.
18:40

Írta: Tacskó Muki

Fellázadtak a halottak, hogy nem terjed ki rájuk a GDPR hatálya

Forradalom a temetőben

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, közismert rövidítésével a GDPR minden szférára jelentős hatással van, a legújabb hírek szerint már a halottak életét is felkavarta az új szabályozás. Az elhunytak dühösek, hogy nem részesülhetnek a GDPR áldásaiból, mivel az csak élő személyekre terjed ki.

János bácsi egy Gyula melletti kistelepülésen volt kalaposmester. Új megrendelése évek óta nem volt, de havonta egy-két régi ügyfele betért hozzá, hogy kedves fejfedőjét megjavíttassa. Nem vitt tehát nagy üzletet, mégis rendkívüli módon érdekelte a GDPR témája, mindent elolvasott róla, ami az újságokban megjelent. Még 400 ezer forintért adatvédelmi szabályzatot is készíttetett vállalkozásának egy Bt.-vel, amely csirketáp forgalmazásról váltott át az adatvédelem témájára nemrégiben.

– Sok pénz volt, de megérte, mert 32 oldal lett és a faluban senkinek nincs ilyenje! – nyilatkozta nekünk János bácsi lányán keresztül, aki egyben médiuma is. Újabb milliókért pedig még adatvédelmi képzésekre is bejárt Gyulára az idős vállalkozó. – Kérdezték is az unokák óvatosan, hogy Papa, mi lesz az örökséggel? Mondtam nekik, hogy az bizony nem lesz, mindent elvitt a GDPR, de legalább fel vagyok készülve rá! – meséli.

tunnel-of-light_gdpr.jpg

Annál nagyobb volt a dühe, amikor 2017 decemberében rövid betegeskedés után meghalt. – „Az Isten verje meg!” Ez volt az első gondolatom exituskor. Beleraktam rengeteg időt, pénz, energiát az adatvédelembe, aztán minek? Én meghaltam, a gyerekek, unokák pedig nem viszik tovább a kalapozást. Még az alagútélményt, meg a halálközeli leírásokból ismert rengeteg színes fényt és boldogságot is megmérgezte ez a bosszúság, ami azóta sem hagy nyugodni! – panaszkodik nekünk János bácsi.

A probléma azonban nem csak hazánkban van jelen. Mathis Lagarde a franciaországi Nantes-ban volt kereskedő, 1851-ben halt meg. – Jelentéktelen élet, jelentéktelen halál. – így foglalja nekünk össze sorsát a francia. Szerencsétlenségére azonban a helyi temető egyik központibb részére került a sírja, így 2-3 havonta az oda látogatók egy-egy fotójára is rákerül. – Elviselhetetlennek tartom, hogy nem hagynak nyugodni. A múltkor még a levéltárból is kikérte az adataimat egy családfa-kutató. Az elfeledéshez való jog nekem is járjon, ne csak az élőknek! – magyarázza széles mozdulatokkal szelleme az őt kérdező újságíróknak, utána pedig kér mindenkit, hogy sírkövéről csiszolják le személyes adatait.

Krisztusnál pattog a labda

A problémák már Krisztusig is eljutottak, kérdés persze, tud-e valamit tenni az ügyben. – A saját folyamatainkat már hozzáigazítottuk a GDPR-hoz, de a szabályozás szövegét én innen nem tudom megváltoztatni. – hárít szabadkozva a Biblia szereplője. – Remélem, hogy Brüsszelnek van füle ezekre a problémákra, és tudnak ezekkel a lényeges dolgokkal is foglalkozni. – magyarázza a megváltó.

jesus.jpg

Csak üzlet?

– Nem kérdés, hogy adatvédelmileg megfelelő temetők kellenek, a „GDPR-kompatibilis temetés” pedig olyan brandépítő hívószó lehet, ami sok új ügyfelet be tud vonzani. – magyarázza Herceg Balázs adatvédelmi szakértő. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az üzleti megfontolások nem szabad, hogy a kegyeleti szempontok elé kerüljenek. Hangsúlyozza továbbá, hogy a GDPR még rengeteg más, égető kérdést is felvet, ilyen például az, hogy az új szabályozás alapján a rendőrkutyák arcát ki kell takarni ezentúl a sajtótudósításokban.

rendorkutya.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: adatvédelem privacy halottak túlvilág kalapos Gyula Jézus Jézus Krisztus Krisztus Brüsszel Nantes GDPR személyes adtok védelme általános adatvélmi rendelet adatvédelmi szabályzat GDPR kisvállalkoásoknak Herceg Balázs adatvédelmi szakértő adatvédelmi szakértő Mathis Lagard elfeledéshez való jog right to be forgotten

2017.07.16.
14:22

Írta: Tacskó Muki

Legyen Világörökség a budapesti Flippermúzeum!

Legyen Unesco Világörökség a budapesti Flippermúzeum. Miért mondom ezt? Mert a flipper az egyik legjobb sport, rendkívüli módon fejleszti az önismeretet is (10 perc flipperezés kutatások szerint 10 óra elmélyült önismereti munkával ér fel) és egy flippergép a legnagyobb metafizikai, spirituális tanításokat tudja átadni az arra nyitottaknak.   És a budapesti Flippermúzeumban ezekből a tanítómesterekből van több mint 130!

flipper_2.jpg

A flipper az élet legjobb tanítómestere

A flipperezés tehát testi-lelki-szellemi fejlődést hoz mindenkinek. De nézzük meg ezeket az üdvös hatásokat külön-külön.

A flipper sport. Fejleszti az állóképességet, mert a flipperezés közben állni kell. A Flippermúzeumban pedig még gyalogolni is, ha az egyik géptől el akarunk jutni a másikig, egy látogatás alatt akár több kilométert is legyaloglunk, annyi gép van ott.  A flipperezés ráadásul olyan, mint a Pilates, minden mélyizmot átmozgat: egy jó flipperes dolgozik lábból, a törzsizmokból, hasizomból, dolgoznak a csuklyásizmok és természetesen a karok is. Egy kiadós flipperezés rengeteg kalóriát eléget, jóleső fáradtságot okoz.  Fejleszti a reflexeket, növeli a pszichomotoros tempót, az összetett mozgások révén összekapcsolja a két agyféltekét.

A flipperezés önismeret, pszichológia.  Egyszerre tanít türelemre és gyors cselekvésre. Bátorságra és szembenézni a félelmeinkkel. Hisz van-e nagyobb bátorság annál, mint mindent egy lapra feltéve, maradék erőnket összeszedve utolsó golyónkat megpróbálni belőni Terminátor szájába? Megtanít arra is, hogy a bennünket a flipperezés közben érő sorsfordulatokra (pl. hogy egyetlen jó lövéssel nyerünk tízmillió pontot) ne azonnal élénk lelki reakcióval feleljünk, mert ez megtöltve tudatunk figyelmünk elé lép, lefedve éberségünket. Egy jó flipperes mindig felteszi a kérdést: "Mit üzen ez a helyzet nekem? Mit akar tőlem a sors ezzel a fordulattal?”

Utolsóként pedig a flipper a legjobb értelemben vett kierkegaard-i, camus-i metafizikai tanításokat adja át nekünk.  „Házasodj meg, meg fogod bánni; ne házasodj meg, azt is meg fogod bánni; házasodj vagy ne házasodj, mindkettőt meg fogod bánni”mondja Kierkegaard. "Ha flipperezel, ha nem, akárhány golyód van, a végén mindegyik leesik" – mondja a flipperes.

A flipperes sziszüphoszi ember a szó camus-i értelmében, újra és újra fellövi a pályán a golyókat akkor is, ha azok visszagurulnak. Ahogy Camus írja: „De Sziszüphosz a felsőbbrendű hűségre tanít, mely isteneket tagad és flippergolyókat emel. Ő is úgy ítéli, hogy minden jól van. sziszifusz.jpgA gazdátlanná vált világ neki se nem meddő, se nem kicsi.  Minden egyes golyó, a villogó flippergép minden egyes darabja külön kis világ a számára. A csúcsokért vívott küzdelem maga is betöltheti az ember szívét. Boldognak kell elképzelnünk Sziszüphoszt."

A flipperes oldja a karmától való félelmet, megtanít a sors szeretetére: tudatosítja bennünk, hogy életünket egyszerre alakítják jó, vagy rossz döntéseink, tetteink (lövéseink) és egyszerre vagyunk alávetve a sors (flippergép) sokszor nehezen kiszámítható, ámde mindig igazságos fordulatainak. Sokan sajnos félnek a szabadságtól, a flipper azonban megtanít ennek a szeretetére is, ennyiben a szabadságszerető magyar néplelket is támogatja. 

Az élvezet pedagógiai értéke

Természetesen a fentiek mit sem érnének, ha a flipperezés, a Flippermúzeum meglátogatása nem lenne hatalmas élmény is egyben. Bevallom, én, ha meghallom azt a szót, hogy múzeum, kibiztosítom a pisztolyom, ahogyan állítólag Göring tette a kultúra szó hallatán az azóta megcáfolt legenda szerint. Értelmiségi szülők gyermekeként szinte minden hétvégén el kellett látogatnom valamelyik budapesti múzeumba, ahol passzívan kellett sokadszorra végignézni ugyanazokat a műalkotásokat és utána „beszélgetni” róluk. Egyszer próbáltam ezt a kínt azzal enyhíteni, hogy matchboxaimat elvittem a boring-museum.jpgMagyar Nemzeti Galériába, hogy azokat az erre a célra tökéletes márványkorlátokon gurítsam le, ezt persze a teremőrök azonnal letiltották. A múzeum mint olyan tehát nekem egyenlő a fejfájdító unalommal, a megtestesült vasárnapi neurózis. (Persze tudom, hogy azóta sokat fejlődött a múzeumpedagógia és aztán később sikerült megtalálnom a megfelelő kódokat a vizuális művészetek élvezetéhez is, ehhez persze kellettek olyan kiváló pedagógusok, mint a zseniális Szluha Vili bácsi.)

A Flippermúzeum a szó eredeti, fejfájdító értelmében nem múzeum azonban, inkább egy orgia helyszíne: boldog, kipirult arcú emberek rohangálnak fel s alá, az egyik géptől folytatott szenvedélyes aktustól a másikig. Az orgia tudatot erősíti, hogyha egyszer kifizetted a belépőt, utána minden lövés ingyen van. Mindezt láthatóan mindenfajta tudatmódosító szer nélkül, hiszen bár a flipper sokak szerint kocsmai sport, itt nagyon helyesen semmilyen alkohol nem kapható.

A Flippermúzeum tehát egy szentély, a legmélyebb és legmagasabb bölcsességek temploma, annyi tanítást kaphat ott az ember, mintha tűzoltófecskendőből innánk a vizet. Ezért a Flippermúzeum működését minden eszközzel támogatni kell, elérni annak Unesco Világörökséggé nyilvánítását, az alapító-tulajdonos Pálfi Balázsnak pedig a legmagasabb szintű állami kitüntetést adni, azért, amit Magyarországért és Budapestért tett.

1 komment

Címkék: sport pszichológia önismeret flipper életmódról mukival Pilates Kierkegaard Camus Pálfi Balázs budapesti flippermúzeum