Közérdekű adatnak minősülnek-e Isten jövőre vonatkozó tervei, elképzelései, például, hogy mikor tervez nagyobb katasztrófákat, vagy éppen jótéteményeket az emberekkel? – áll egy, az adatvédelmi biztoshoz forduló állampolgár beadványában. „Lesz-e valóban Jézus harmadik eljövetele, és ha igen, mikor? Mikor áll meg a globális felmelegedés? Ki lesz XVI. Benedek pápa utódja?” Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tenne még fel a beadványozó Istennek, amennyiben erre lehetősége volna.

Dr. Jóri András adatvédelmi biztos válaszlevelében írt állásfoglalása szerint az Isten kezelésében lévő adatok közérdekűnek minősülnek, mivel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. § 4. pontja szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint Isten egyértelműen közfeladatot ellátó személy, hiszen számtalan ember életében tölt be fontos, sőt központi szerepet nemcsak Magyarországon hanem világszerte is. Erre utal az egyházak állami finanszírozása is, azaz, hogy az állam is támogatja az Istent támogató szervezeteket. Ennek okán pedig bármilyen, Isten kezelésében lévő információ közérdekű, ezért kérésre nyilvánossá kell tenni azokat az állampolgárok számára.

„Aggályos azonban az a jelenleg fennálló helyzet, hogy amennyiben a kezelésében lévő közérdekű adatok megismerése iránti igényt Isten elutasítja, úgy az ennek kikényszerítésére kezdeményezett pert jelenleg nincs ki ellen megindítani, mivel a magyar perjog szerint Isten nem rendelkezik perbeli jogképességgel, így alperes sem lehet. Emiatt az információszabadsághoz fűződő alapvető alkotmányos jog is sérül. Felkértem ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot arra, hogy ezt a helyzetet orvosolják. A minisztérium válaszában tájékoztatott, hogy felvetésemet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény soron következő módosításakor fontolóra veszik” – fejezi be állásfoglalását dr. Jóri András adatvédelmi biztos.